Túl sok a képernyő? Így romlik a tinédzserek egészsége


A képernyő előtt töltött idő soha nem volt még ilyen magas, ahogyan a tinédzserek mentális problémái sem. Az amerikai adatok szerint a fiatalok több mint fele naponta hét órát bambul valamilyen kijelzőt. Európában és Latin-Amerikában is hasonló a helyzet. De nem csupán a sok idő a baj – hanem az is, hogy mit néznek. Egyre többen kerülnek kapcsolatba nőgyűlölő, szélsőséges tartalmakkal, amelyek aztán hatással vannak arra is, hogyan látják magukat és a világot.
"Egyre több fiatal pácienst látunk, akik szorongással és önértékelési problémákkal küszködnek. Sok szülő nem veszi észre, hogy gyermeke mentális egészségét mennyire befolyásolja az online világ"
– mondta Stephen Buchwald, a New York-i Manhattan Mental Health mentálhigiénés terapeutája.
A számok ijesztőek: az amerikai tinik több mint 20%-ának van valamilyen mentális vagy viselkedési problémája, mint például szorongás vagy depresszió. A szakértők szerint ez nem csak az internetezés idejének, hanem annak is köszönhető, hogy milyen tartalomra kattintanak. Egy sima fitneszvideó könnyen átcsúszhat szélsőséges diétákba.
"Sok gyerek nem keresi a veszélyes tartalmat, de algoritmusok segítségével vonzza be őket. Egy egyszerű videó a fitneszről extrém diétás kultúrához vezethet. A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, mit néz gyermekük"
– tette hozzá Buchwald.
A tinik egészségi állapotát nem csak a kijelzők pusztítják. Az ausztrál kutatások szerint szinte minden második tini valamilyen krónikus betegséggel vagy fejlődési rendellenességgel él együtt. És itt nem áll meg a sor: asztma, ételallergiák, ADHD – egyre gyakoribbak ezek a problémák a nyugati országokban.
"Azt is tudjuk, hogy az atópiás állapotok, mint például az asztma, ekcéma, ételallergia és szénanátha különösen nagy gyakorisággal fordulnak elő nyugati országokban"
– mondta Bridie Osman, a Sydney-i Egyetem táplálkozási szakértője.

Tanulmányaik szerint a képernyő előtt töltött idő összefüggésben áll legalább egy-egy krónikus állapottal. De a való világban történő viselkedés – például az, hogy mit esznek, mennyit mozognak vagy fogyasztanak-e alkoholt és dohányoznak-e – még nagyobb hatással van az egészségükre.
"Azok, akik több ultra-feldolgozott élelmiszert, alkoholt és dohányt fogyasztottak, gyengébb mentális egészséggel rendelkeztek"
– mondta Osman.
És ez még csak a jéghegy csúcsa. A mozgásszegény életmód, a gyorsételek és a közösségi média kombinációja szinte tökéletes vihar, ami a fiatalok testét és elméjét is rombolja.
Vannak országok, amelyek már jogi eszközökkel próbálnak beavatkozni. Brazíliában, Kínában, Franciaországban, sőt Ausztráliában is komoly korlátozásokat vezettek be a gyerekek képernyőhasználatára vonatkozóan. A kérdés csak az: ez vajon elég?
"A cél nem a képernyők teljes megszüntetése, hanem az egészségesebb kapcsolat kialakítása a technológiával. Azok a szülők, akik beszélgetnek, határokat szabnak, és gyermekeiket médiaműveltségre oktatják, segítenek nekik biztonságosan eligazodni a digitális világban"
– mondta Buchwald.
Ehhez pedig elengedhetetlen a jó szülő-gyerek kapcsolat és a folyamatos kommunikáció. A szabályozás mellett fontos lenne a megelőzés is – az egészséges ételek, a rendszeres mozgás és a digitális tudatosság oktatása már gyerekkorban. És persze a példamutatás. Mert amíg anya vagy apa is egész nap a telefonját nyomkodja, nehéz elvárni a kamasztól, hogy másképp viselkedjen.
Itt arról olvashatsz: magabiztos gyerek. Így neveld, észre sem veszi, később hálás lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.