A gyereknevelés sosem úgy zajlik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Bizony a hétköznapokat gyakran kávéfoltos pólóban, nyűgös gyerekkel és nulla energiaszinttel kell lehozni. De hidd el, nem a hibátlan mosoly vagy a tökéletes szülői szerep számít, hanem azok az apró gesztusok, amelyek naponta bizonyítják a gyereknek, hogy fontos, szeretett és biztonságban van. Ezek az apróságok vezetnek el a jó szülőséghez, még akkor is, ha néha úgy érzed, totál káosz az egész. Nézzük, mik azok a már-már triviális szokások, amelyeket egy szerető családot jellemeznek.
Az életre nevelés nem keménykedésből áll. Egy szerető családban a gyereknek joga van ahhoz, hogy rossz napja legyen, és ilyenkor a szülő dolga a biztonságos béke megteremtése, hogy a zaklatott vagy épp szomorú gyerek képes legyen megnyugodni. Egy ölelés, egy puszi, vagy akár csak egy türelmes csend sokkal többet ér, mint száz kioktató mondat. A kutatások is azt mutatják, hogy a gyerek érzelmi szabályozását nagyrészt a szülőtől tanulja. Ha anya vagy apa nyugodt, türelmes marad, a gyerek is hamarabb megtanulja kezelni a feszült helyzeteket. Ez az a fajta gyereknevelés teszi hosszú távon erősebbé, magabiztosabbá és kiegyensúlyozottabbá.
Túl gyakran hisszük, hogy mindent tudunk a gyerekünkről, hiszen „ő a mi vérünk”. Pedig a jó szülő kíváncsi marad, kérdez, figyel, észreveszi, ha valami változik. Nem ítélkezik, nem kritizál feleslegesen, hanem meghallgat és empatikusan reagál. Egy szerető családban az ilyen beszélgetések adják meg a gyereknek azt az érzést, hogy amit gondol és érez igazán fontos. Hidd el, ha a gyerek érzi a tiszta, őszinte érdeklődést, sokkal nyitottabb lesz, később pedig könnyebben mesél majd a nagyobb, nehezebb dolgokról is.
Nem lehet mindig zen mesterként kezelni egy dührohamot vagy kamaszos ajtócsapkodást. De a jó anya, a jó szülő tudja, hogy a kapcsolódás mindenek felett áll. Ez lehet egy játékos poén, egy közös hülyéskedés, vagy csak annyi, hogy a szülő a gyerek szemébe néz, és elhiszi neki, hogy amit érez, az valós. Ez az apró kapcsolódás az, ami biztonságot ad. Egy szerető családban a gyerek pontosan tudja, hogy hiába hibázik, hiába borul ki, a szülei szeretik, és mellette állnak. Ez az a fajta gyereknevelés, ami valódi alapot ad a későbbi önbizalomnak és egészséges kapcsolatoknak.
Sok szülő azt hiszi, a gyereknek azt kell látnia, hogy anya és apa hibátlan, szinte tökéletes. Azonban hibátlan ember nem létezik, ennek hajszolása közben pedig sok szülő hiteltelenné válhat gyermeke szemében. Az elég jó nevelésben a szülő is csak egy ember, aki időnként hibázik, de felelősséget vállal. Elrontott vagy elfelejtett valamit? Nem kezd el sumákolni és hárítani, helyette elnézését kér, és megpróbálja helyrehozni. Ez nem gyengeség, hanem hatalmas erő. A gyerek így tanulja meg, hogy hibázni lehet, de fontos a felelősségvállalás és a szeretetteljes újrakezdés. Egy szerető családban a bocsánatkérés nem megalázó, hanem gyógyító erejű.
A szerető szülő nem csak tudja, hanem láthatóvá is teszi a szeretetét. Nem kell mindig nagy szavakban gondolkodni, néha egy hirtelen puszi, egy „büszke vagyok rád”, vagy egy esti összebújás jelenti a legőszintébb vallomást. A gyerek így naponta kap megerősítést a szülő szeretetről, ami gyakorlatilag a kis lelke napi vitaminja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.