A mai szülők gyakran szeretnének rugalmasak és megengedők lenni. Ez önmagában nem gond: a gyereknek szüksége van térre, önállóságra és választási lehetőségekre. A probléma ott kezdődik, amikor a rugalmasság korlátlanságba fordul, és a gyerek azt tanulja meg: bármit megtehet, következmények nélkül. A teljesen határok nélküli nevelés ugyanis nem szabadságot ad, hanem épp ellenkezőleg: bizonytalanságot, szorongást és állandó belső zűrzavart. A gyerekek nem azért boldogok, mert mindent lehet, hanem azért, mert kiszámítható világ veszi körbe őket. A gyerekeknek szükségük van korlátokra és következetes szabályokra, mert ezek adják meg számukra a világ biztonságos kereteit. Ha hiányoznak ezek a kapaszkodók, a mindent megengedő szülők gyereke gyakran bizonytalanabbá válik, hiszen nem tudja, meddig mehet el. A határok nem elnyomják, hanem éppen felszabadítják: segítenek eligazodni a helyzetekben, és megalapozzák a stabil önbizalmat és az érzelmi biztonságot.

Forrás: Shutterstock
Miért szenved a mindent megengedő szülők gyereke?
1. Nem érzi magát biztonságban
A korlát hiánya félelmet kelt. Ha nincsenek szabályok, a gyerek nem tudja, mikor lépi át azt a határt, ami veszélyes. A bizonytalanság állandó feszültséget okoz, még ha ő maga ezt nem is tudja megfogalmazni.
2. Könnyen megsérülhet – fizikailag és lelkileg is
A „majd megtanulja” hozzáállás a veszélyes helyzetekben duplán káros. A gyerek nem méri fel a következményeket, és nem tanul önkontrollt. Így nagyobb eséllyel sodorja magát bajba, mert azt hiszi, bármit megtehet.
3. Nehezen illeszkedik be a társadalomba
Az a gyerek, akinek otthon mindent szabad, az iskolában hirtelen szigorúbb keretekbe ütközik. Nehéz elfogadnia, hogy a tudásért, a jó jegyért vagy a sikerért teljesíteni kell. A szabályokkal és elvárásokkal való ütközés sokszor frusztrációhoz és dühkitörésekhez vezet.
4. Nem lesznek valódi barátai
A kortársak kerülik azt a gyereket, aki nem tud alkalmazkodni, követelőző, vagy folyton átírja a szabályokat. Ha a gyerek nem tanul meg figyelembe venni másokat, kapcsolatai felszínesek maradnak, és gyakran fájdalmas csalódásokba torkollnak.
5. Könnyen áldozattá válhat
Ez a legkevésbé ismert, mégis egyik legveszélyesebb következmény. A határok nélkül felnövő gyerek nem tudja megvédeni magát. Ha ő maga sem tudja, mit engedhet meg másoknak, könnyen olyan helyzetbe kerül, ahol kihasználják, irányítják, vagy manipulálják, hiszen soha nem tanulta meg, hogy neki valaki rosszat akarhat.
A valódi szabadság kevés, jól látható korláttal kezdődik
A gyereknek nem sok korlátra van szüksége, hanem kevésre, de azok legyenek stabilak, kiszámíthatók és érthetők. A korlátok nem börtönfalak, hanem olyan biztonsági keretek, amelyekben a gyerek kibontakozhat, fejlődhet, önállóvá válhat.
Ahogy egy háznak szüksége van falakra, egy útnak táblákra, egy tűznek pedig kandallóra, úgy a gyereknek is szüksége van olyan határokra, amelyeken belül szabad lehet.


