Amikor a test beszél: a gyerekkori elhízás láthatatlan lelki történetei


Mit üzen a plusz súly egy gyerek életében? És mit visz magával ebből a felnőtt nő, aki valaha ő volt? Mit él át valójában egy duci gyerek a hétköznapokban? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgettünk – mélyre mentünk, de reméljük, hasznos tanácsokkal is szolgálhatunk.

A gyerekkori elhízás ritkán csak az étkezésről szól, és messze nem csak esztétikai probléma. Egy duci gyerek története mögött gyakran olyan érzelmi hiányok, feszültségek és kimondatlan szükségletek állnak, amelyek a mindennapokban láthatatlanok maradnak. Ahhoz, hogy valóban segítsünk, nemcsak azt kell megértenünk, mit eszik egy gyerek, hanem azt is, mit él át közben.
A gyerekkori elhízásról sokáig kizárólag úgy beszéltünk, mint életmódbeli problémáról: túl sok cukor, kevés mozgás, képernyőidő. Az elhízás nem egyszerűen életmódbeli hiányosság vagy akaratgyengeség következménye. Ez egy krónikus, progresszív betegség, amely komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. Sajnos rendkívül sötét jövőképet festenek a gyerekkori túlsúllyal kapcsolatos kutatások, egyre inkább nő az érintettek száma.
Ráadásul a kérdéskör rendkívül összetett, és az életmódbeli tényezők sokszor inkább csak következményei valami jóval mélyebbnek. A háttérben gyakran olyan lelki folyamatok húzódnak meg, amelyekről ritkán esik szó.
A szakpszichológus szerint a túlsúly sok esetben nem maga a probléma gyökere, hanem egy mélyebb, háttérben meghúzódó nehézség következménye. Inkább egyfajta válasz a gyerek részéről olyan érzésekre vagy élményekre, amelyeket még nem képes szavakba önteni.
A gyerek nem tud úgy beszélni a fájdalmáról, mint egy felnőtt. Nem mondja ki, hogy magányos vagyok, vagy félek, hogy nem vagyok elég jó. Ehelyett a teste kezd el beszélni.
Gyakori lelki okok lehetnek:
Az evés ilyenkor megnyugtat, betölt, elterel. Egy gyerek számára ez az egyik legegyszerűbb önnyugtató eszköz
– mondja dr Makai Gábor. Az étel tehát nem csupán táplálék, hanem vigasz, jutalom, menedék.
Sok esetben a túlsúly védelmi funkciót is betölt. Egyfajta láthatatlan páncél, ami elhatárol a külvilágtól. Ez különösen igaz lehet érzékeny, sérülékeny gyerekeknél. A plusz kilók mintha azt üzennék: ne gyere túl közel. A szakember ezt így fogalmazza meg:
A test határokat húz, amikor a lélek még nem tud.
A túlsúlyos gyerekek gyakran nagyon korán megtapasztalják a kirekesztettséget. Csúfolódás, bántó megjegyzések, kimondatlan ítélkezés, ezek mind mély nyomot hagynak.
Ennek hatásai:
Egy idő után a gyerek már nemcsak azt hiszi, hogy kövér, hanem azt is, hogy kevesebbet ér
– hangzik el egy különösen erős mondat. És ez a belső hitrendszer sokkal makacsabb, mint maga a testsúly.
A gyerekkori élmények nem tűnnek el, legfeljebb átalakulnak. A túlsúly mögött húzódó lelki minták gyakran felnőttkorban is velünk maradnak.
Tipikus hosszú távú hatások:
Sok nő számol be arról, hogy hiába fogyott le később, belül ugyanaz a bizonytalan kislány maradt
– meséli a doktor úr, utalva arra, hogy a testi változás önmagában nem oldja fel a mélyen gyökerező önértékelési problémákat.
A beszélgetés végére egyértelművé válik: a megoldás nem pusztán a kalóriák számolásában rejlik.
A valódi változás ott kezdődik, amikor megértjük, mire volt szükségünk valójában, és megtanuljuk ezt más módon megadni magunknak.
Ez lehet:
A gyerekkori elhízás története nem a gyengeségről szól. Hanem alkalmazkodásról. Túlélésről. Arról, hogy egy gyerek a rendelkezésére álló eszközökkel próbált boldogulni. És bár a múltunk nem változtatható meg, az ahhoz való viszonyunk igen. Talán ez az első lépés: nem ellenségként nézni a testünkre, hanem meghallani, mit próbált mindig is elmondani.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.