Az autisztikus lángelme - Út a zsenialitáshoz

Az autizmust épp száz éve, 1911-ben fedezték fel, fokozott figyelmet azonban csak néhány évtizede kap. A szociális és kommunikációs területeket érintő fejlődési zavar általában már két-három éves korban feltűnik a családnak. A betegség gyógyíthatatlan, így a gyerekek nevelése komoly kihívást jelent. Az autista gyerekek többsége nem mosolyog vissza a szüleire, nehezen kezelhető, sokuk felnőve sem tartja be a társas normákat, és csak nagy nehézségek árán tudja elvégezni napi rutinfeladatait. Csupán 5 százalékuk válik önálló felnőtté, mások pedig akár egy életen át ápolásra szorulhatnak az állapotuk miatt.

Első tünet: sérült szociális kapcsolatok

Az autizmussal élő személyeknél mindig jelen van a társas kapcsolatok terén mutatott zavar. Visszahúzódó viselkedésüket, befelé forduló magatartásukat és az egyoldalú interakcióikat összefoglalóan csak autisztikus magányként emlegetjük. A betegek sok esetben a közeli hozzátartozókat is tárgyként kezelik, nem keresik a társaságukat, vagy éppen képtelenek a kapcsolatfelvételre, hiszen nem értik az adott szociális helyzetet.

Második tünet: a kommunikáció zavara

A betegeknek a kommunikációval is komoly problémáik vannak: nem használnak mimikát, sokuk beszélni sem tud, ha esetleg mégis, akkor gyenge szinten használja a nyelvet, szó szerint értelmezi a szavakat, nem érti a viccet, monoton módon ismételgeti az elhangzottakat, és furcsa hanghordozással kommunikál.

Negyedik tünet: korlátozott tevékenység és érdeklődés

Az autizmusban szenvedő emberek egészen furcsa reakciókat produkálnak: rázogatják a kezüket vagy a lábukat, és különös fej- illetve testtartással járnak. Képtelenek a rugalmasságra: kétségbeesetten ragaszkodnak bevett szokásaikhoz, megszokott környezetükhöz és az őket körülvevő tárgyakhoz. Az autista betegek egészséges társaiknál kevésbé érdeklődőek, nem mennek bele fantáziajátékokba, inkább az adott tárgy részletei felé fordulnak, mint maga az élmény felé. Ez tükröződik azon a furcsa hozzáálláson is, hogy felnőve nem szépirodalmat, hanem menetrendeket, telefonkönyveket olvasnak.

Az autizmus különlegessége

Súlyos tüneteik dacára a betegek közül néhányan egészen különös tulajdonságokkal rendelkeznek. A szülők, de gyakran még az orvosok is meglepődnek, amikor azt látják, hogy a szemkontaktusra képtelen, szüntelenül őket ismételgető gyermek kifejezetten gyorsan számol fejben, napok alatt megtanul egy könyvet, nagyszerű képességgel memorizál számsorokat, gyönyörűen fest, vagy éppen kiugró zenei tehetséget mutat. Kisebb eséllyel ugyan, de az autista személyekből akár kreatív, saját gondolatokkal, feltalálói vénával rendelkező zseni is válhat.

A Savant-szindróma

Az autizmus zavarának romjain virágzó csodás képességek jelenléte hamar szöget ütött a tudósok fejébe. Ennek eredményeképp megszületett egy új kategória: a fejlődési rendellenességben szenvedő személyek kiugró tehetségét a kutatók "savantizmus" névre keresztelték. Kialakulásának körülményei azonban még nem tisztázottak.

A kutatók egy csoportja úgy véli, a betegek hajlamosak elveszni a tárgyi részletekben, ennek köszönhetően válnak fogékonnyá arra, hogy kiválóan összpontosítsanak, és másoknál hatékonyabban dolgozzák fel az érzékelt információkat. Mások a társas kapcsolatok deficitjére hivatkoznak: aki nem tud ép szociális kapcsolatokat kialakítani, azzal könnyen megeshet, hogy állandóan mások viselkedését, sémáit és működésmódját monitorozza. Következésképp kitűnő emlékezőtehetségre tesz szert.

Az ezidáig legrátermettebb magyarázat szerint azonban az emberi elme különálló pszichés mechanizmusok halmaza. Ezek a részek önállóak, egymástól függetlenül működnek és mindegyikük egy-egy speciális feladattal rendelkezik. Ezek szerint tehát hiába érinti az autizmus zavara az elme több funkcióját is: bizonyos területek aktívak és sértetlenek maradnak. Ezekkel a érintetlen területekkel pedig könnyen megeshet, hogy a zsenialitás funkciója csírázik ki bennük.