Íme az öt felesleges testrészünk

Charles Darwin ezeket az emberi anatómiai jegyeket az evolúció bizonyítékának tartotta. A biológusok végül az egyik fajnál megtalálható csökevényes testrészek összehasonlítása révén más fajok működő testrészeivel kimutatták, hogy két különben eltérő élőlény közös őstől származik. Íme az öt legfeltűnőbb elcsökevényesedett emberi testrész!

Féregnyúlvány: Ez a vastag- és a vékonybél találkozásánál elhelyezkedő kisméretű nyúlvány már nem segíti az emésztést, és senkinek sem hiányzik, akiből már eltávolították. Egy 2009-es tanulmány szerint azonban a féregnyúlvány mégis hasznos lehet, mert a jótékony bélbaktériumokat raktározza, amelyek hasmenés esetén a bélrendszerbe áramolva megmentenek bennünket.

Farokcsont: A nagypapának nem volt farka, de ha elég messzire visszamennénk a családfán, őseinknek még igen. A többi emlősnek az egyensúlyozásban nyújt segítséget, de amikor az ember felegyenesedett, haszontalanná vált és elcsökevényesedett.

Férfi mellbimbó: Meglepő, de a férfiaknak azért van mellbimbója, mert az anyaméhben a magzat neme eleinte nincs meghatározva. Tulajdonképpen minden magzat nőnek indul, és a tesztoszteron hatására válik fiúvá vagy annak hiányában lánnyá. Érdemes belegondolni, hogy egyes férfiak is képesek tejtermelésre, és a férfiakban is kialakulhat emlőrák.

Szőrmerevítő izom és testszőrzet: A libabőr nem csupán a hidegre figyelmeztet bennünket. Sok élőlény esetében a szőrmerevítő izmok félelem és támadás hatására aktiválódnak, amitől a szőrök felegyenesednek, nagyobbnak és ijesztőbbnek láttatva tulajdonosukat.

Bölcsességfogak: A kutatók szerint egykor lehetett valamilyen szerepe, mára azonban annyira összezsugorodott az állkapcsunk, hogy a bölcsességfogaknak nem maradt hely. Az is lehet, hogy a fogápoláshoz is köze van a dolognak. A fogmosás előtt a fiatal felnőttek sok fogukat elveszítették, így a megjelenő bölcsességfogak jól jöhettek.