Boldogság vagy kényelem?

Ebből az következik, hogy először neked kell létezned, hogy segíteni tudj másokon. Először neked kell boldognak lenned, hogy boldogságot közvetíts és sugározz mások felé. Gyakran az emberek kényelemre vágynak, és nem boldogságra.

Sok módszer van manapság arra, hogy lecsendesítsd az elméd. A jógátol a különböző spirituális gyakorlatokig. Soha nem látott szakmák nőttek ki a semmiből. Lélekmasszőrök, asztrozófusok, és önbizalom edzők sietnek a segítségedre, hogy visszenyerd a lelki békédet, és az elméd végre békés legyen. Viszont itt van egy bibi. Fontos, hogy minél több időt töltsön ebben az állapotban, és ugyan az elméd átmenetileg tud békés lenni, de alapvetően nem ez a természete. A lényednek viszont az. Neki nem kell békésnek lennie, ugyanis ő a béke.

Csak azt tudod visszakapni az életben, amit egyszer elvesztettél. Viszont akkor ott van a félelem, hogy bármikor újra elveszítheted. Azonban ha valami a részed, belőled van, ami te vagy, azt nem tudod elveszteni. Az soha nem is volt tőled távol, csak elhitetted magaddal, illetve az elméddel. Az a valami Te vagy.

A mondatban az elme csupán a tárgy, neked pedig az alany a fontos. Az pedig a te igazi és valós lényed. Ne a színdarabra koncentrálj, ne a színházra, ne a kényelmes, vagy kényelmetlen székekre. Figyelj a rendezőre, mert csak akkor tudsz boldogságot teremteni, ha boldog vagy.