Allergia-kisokos: minden, amit feltétlenül tudnod kell, ha allergiától szenvedsz

Hogy mitől lesz valaki allergiás, és más miért nem, nem lehet pontosan tudni. Annyi azonban biztos, hogy többgénes öröklődés és a halmozott családi előfordulás hajlamosíthat allergiára. Kialakulásában a civilizációs ártalmak és a stressz egyaránt közrejátszhatnak.
A civilizációs ártalmak következtében az emberi nyálkahártya sérülékenyebbé válik, amelyen így a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni, az állandó stressz pedig az egész szervezetet fogékonyabbá teszi az allergiára, mint ahogyan minden más betegségre is.

A táplálkozással összefüggő allergiákat a leggyakrabban tej, tojás vagya dió okozza, de sokan érzékenyek a szójafehérjére, gabonafélékre, a földimogyoróra, a gyümölcsök közül pedig az eperre és a dinnyére. A pollenek és a különféle atkák, illetve az állatszőr okozta allergiák is rendkívül gyakoriak. Ezek az allergének a szemre és a légutak nyálkahártyájára kerülve helyi tüneteket okoznak: ilyen a szemviszketés, könnyezés, és ide tartoznak továbbá a náthára hasonlító tünetek, mint az orrfolyás, tüsszögés, illetve gyakran fordul elő köhögés is. A pollenek a bőrön kivörösödést és viszketést okozhatnak. Allergének által kiváltott tünetek nem csupán a légutakban és a bőrön jelenhetnek meg: az emésztőrendszerbe jutva hasi fájdalommal, hányingerrel, hányással, puffadással, hasmenéssel hívják fel magukra a figyelmet. degrendszeri tünetek esetében is gyanakodhatunk az allergiára: erre többnyire fáradékonyság, migrén és alvászavar utalhatnak.

Nem minden furcsa tünet hátterében áll allergia, de ha ilyesmit észlelünk, vizsgáltassuk ki magunkat szakorvossal. Ha az allergia ténye beigazolódik, törekedni kell az allergén azonosítására, ami nem mindig egyszerű, ugyanis a szervezet többféle anyagra is mutathat reakciót. Fontos, hogy mi magunk is próbáljuk megfigyelni a helyeket, a körülményeket: mit ettünk, hol jártunk, amikor ezek a bizonyos tünetek megjelennek.

Ha már kiderül, hogy mi okoz nálunk panaszokat, igyekezzük kerülni az adott allergént, amennyire lehetséges. Egyes esetekben, például ételallergiánál, ez könnyebben megy, de a pollen és háziporatka esetében nem mindig sikerül maradéktalanul távoltartani magunktól a kellemetlenséget okozó anyagot. Fontos azonban, hogy kövessük nyomon, hogyan alakul a levegőben az aktuális pollenkoncentráció, és amennyiben az magas, viseljünk napszemüveget, a hajunkat naponta akár többször is öblítsük át, napközben ne nyissunk ablakot, és kerüljük a szabadban történő sportolást is.

Legyünk tudatában, hogy pontosan mi okozza az allergiás tüneteinket, beleértve azt, hogy mely hatóanyagú gyógyszert nem szedhetjük, amit jelezzünk az orvosunknak is, illetve a patikában. Tanuljuk meg és ismerjük fel az élelmiszerek csomagolásán látható betűk és számok jelentését, mert ezzel is sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ha étterembe megyünk, olyan helyet válasszunk, ahol az étlapon feltüntetik az allergéneket is.

- Ne fűtsd túl a lakást, és maradjon 60 százalék alatt a páratartalom. A levegőpárásítót semmiképp ne tedd a fűtőtest közelébe!
- Az ágyneműdet hetente cseréld le, és legalább 60 C°-on mosd!
- Ne használj állati vagy növényi anyagból készült matracot, paplant, párnát!
- Állatszőrallergia esetén sajnos jobb, ha lemondasz róla, hogy bundás házikedvencet tarts.
- A ruháidat, cipődet sose vidd a hálószobába, és ne is fésülködj ott.
- Tüntesd el a porfogókat: falvédőket, rongyszőnyegeket, plüssöket.
- A portörléshez mindig nedves ruhát használj!
- Ha szükség van rá, akkor tengervizes orrsprayt használj, amely nem okoz függőséget!