Nem csak apró probléma a vashiány: komoly bajt okozhat, ha nem tudsz róla - November 26-a a Vashiány Napja

A vashiány nagyon gyakori probléma, minden harmadik embert érinti a Földön, kutatások szerint Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel
és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk
fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik: a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképességük csökkenését (30%), valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%). A vezető panaszokon kívül számos azonban egyéb tünet is utalhat vashiányra. Sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót. Mások kellemetlen elváltozásokra, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás panaszkodnak, de olyan furcsa tünetek is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, vagy a nyugtalan láb szindróma.

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól
függetlenül kialakulhat, ha fokozott a vasvesztés. Ilyenek a menstruációs vérzés vagy egyéb krónikus vérvesztés. Oka lehet a nem kielégítő a vasfelszívódás: a vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén. Bizonyos életszakaszokban megnő a szervezetünk vasigénye, mint például a várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során. Különösen veszélyeztetettek azok, akik diétájuk miatt (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) kevesebb vasat visznek be a szervezetükbe.

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül hagyva a
szervezet összeomlásához vezethet. A következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell. Felmérések szerint az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.