Hitek és tévhitek a műtéti altatásról: ez történik veled operáció közben

Az első műtéti altatás William T. Morton nevéhez fűződik, aki 1846-ban először alkalmazott étert egy daganat eltávolításánál. Az anesztézia szó a görög an (nélkül) és aisthesis (érzés), magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség szóból ered.

A műtéti altatással kapcsolatban ma is sok tévhit kering, a legtöbben attól félnek, hogy nem ébrednek fel a műtét után, másoknak az az aggodalmuk, hogy a műtét közben egyszerre csak tudatában lesznek, hogy mi történik velük. Bár mindkettőre volt már példa, az előbbi ritkán, az utóbbi szinte soha nem fordul elő.

A műtétek kivitelezését szigorú szabályok betartásával lehet elvégezni. Ma a legegyszerűbb és legkevesebb szövődménnyel rendelkező operációkat is sebészi team hajtja végre, melynek tagja az aneszteziológus (altató orvos) és szakasszisztense is, aki a beteg kórtörténete, esetleges betegsége ismeretében dönt az altatás mikéntjéről.

Ha operációra készülsz, a műtét előtt legalább egyszer, de van, hogy többször is találkozol az altatóorvossal, aki a belgyógyász, kardiológus szakvéleménye, valamint a beavatkozás várható időtartama ismeretében készíti el az altatási tervet. A beteg szorongásának oldása érdekében elmondja, miként zajlik majd az altatás. A legtöbb esetben már a műtét előtti este szorongásoldót kap a beteg, majd másnap reggel is azzal kezdődik a műtéti előkészület. Ezt követően vénás altatószert adnak, majd behelyezik a tubust a légcsőbe, ami a légzésfunkciót biztosítja. Ez utóbbiból a beteg semmit nem érez, ugyanis az intubálás az altatás állapotában kezdődik, ébredéskor pedig már nincs rá szükség, ébredéskor kisebb torokirritáció előfordulhat, ami azonban pár óra, maximum pár nap alatt el is múlik.

Az altatásos műtétek után a leggyakrabban egy úgynevezett ébredőszobában, az őrzőben töltünk egy napot, ahol 24 órán keresztül monitorozzák az életfunkcióinkat. Ebben a szakaszban előfordulhat hányinger és hányás is az egyéni érzékenység függvényében, sokan pedig szédülésről, hidegrázásérzésről, vacogásról számolnak be, de ezek a kellemetlenségek nem tartanak sokáig.

Bár az altatásról sokat lehet olvasni, és az altatóorvos is tájékoztat bennünket, mégis vannak olyan dolgok, amelyektől rettegünk, ha beavatkozás előtt állunk.

1. Sokan félnek attől, hogy érezni fogják az operációt, de ez lehetetlenség. A mesterséges altatásban a beteg nem érez fájdalmat, az ébredést elősegítő stereket pedig már csak akkor kezdik adagolni, amikor a műtét véget ér.

2. A legtöbben attól rettegnek, hogy nem ébrednek fel a műtét után. Mint ahogyan írtuk, súlyos esetekben előfordul, hogy a páciens szíve nem bírja ki a műtétet, de jellemző módon az idős és beteg embereket is fel tudják ébreszteni az operáció után, ugyanis az altatásuk is a meglévő betegségeik ismeretében történik. Ha a sebészi team úgy ítéli meg, hogy túl hosszú lenne egy műtét és az a páciens életét veszélyeztetné, több részletben (akár több hónapnyi szünettel) hajtják végre az operációt.

3. Gyakori félelem, a műtét közbeni felébredés is, de erre semmiképpen sem kerülhet sor, ugyanis az aneszteziológus szakorvos a műtét teljes időtartama alatt jelen van, figyeli a páciens életjeleit, éberségi állapotát és ennek megfelelően adagolja az altató szert és a fájdalomcsillapítót is. A teljes narkózis azt foglalja magában, hogy a páciens teljesen elveszti mind a tudatát, mind pedig a fájdalomérző készségét a műtét idejére.

4. Sokakat az nyugtalanít, hogy túl kövérek a műtéthez. Nos, ez egy reális félelem, és vannak is olyan beavatkozások, hogy a páciensnek előtte le kell adnia jó néhány kilót. Nagymértékű túlsúly esetében bizonyos operációk el sem végezhetők, de általánosságban is elmondható, hogy az elhízás nem kedvez a műtét kimenetelének, így ha tervezett műtét előtt állunk, a legokosabb, ha a lehető legjobb állapotba hozzuk magunkat addigra.

5. A dohányzás és alkoholfogyasztás is problémát jelenthet az operáció előtt. Az előbbit érdemes a műtét előtt 5-10 nappal abbahagyni, és az alkohol sem a legmegfelelőbb feszültségoldás a műtét előtti hetekben (sem). Ugyanígy az üres gyomor is feltétele a narkózisnak, azt, hogy hány órával az operáció előtt nem ehetünk-ihatunk az orvosunk dönti el. A reggeli műtétek esetén általában éjféltól már vizet sem szabad fogyasztani, az utolsó étkezés időpontja pedig este hat óra.