A stressz és látható jelei

  Forrás: Getty Imagesmiddleoff640360 A mindenki által ismert stressz kifejezés angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, megpróbáltatás. Napjainkban a fogalmat leginkább negatív összefüggésben használjuk, élettani értelemben azonban a helyzet korántsem ennyire egyértelmű. A stressz kulcsszerepet játszik az egyén fejlődésében éppúgy, mint az élővilág evolúciójában. (1.)A stresszreakció lefolyásában három szakaszt különíthetünk el. Az első az alarm, vagyis vészreakció, melynek során a szervezet energiatartalékai mobilizálódnak, megnő a vérnyomás és a pulzusszám, emelkedik a vércukorszint. A stresszhelyzetbe került embernek (vagy élőlénynek) ilyenkor kell eldöntenie, felveszi-e a kesztyűt vagy inkább menekülőre fogja. A vészreakciót szintén angol kifejezéssel „fight or flight" időszaknak is nevezzük, utalva arra, hogy ez a harc vagy az elrepülés, menekülés kezdete. A stresszreakció következő szakasza a képesség normál szintjén teljesített aktív ellenállás, majd következik a harmadik periódus, a kimerülés időszaka. (2.)A stressz tanulmányozásában kimagasló eredményeket ért el az osztrák-magyar származású Selye János professzor, aki az egyén vagy a populáció fejlődését segítő kihívásokat eustressznek vagyis „jó stressznek" nevezte. Az ilyen helyzetek az egyén küzdési lehetőségeit nem haladják meg, ugyanakkor fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki. A stressz az „élet sója" – fogalmazott a professzor.Ezzel ellentétes hatású a distressz, vagyis a „rossz stressz". Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének küzdési képességeit, károsak, ezért kívánatos lenne elkerülni azokat. (2.) A köznapi értelemben használt stressz kifejezés alatt ezt a negatív állapotot értjük, ezért a következő sorokban az egyszerűség kedvéért a kevésbé meghonosodott distressz szó helyett egyszerűen a stressz kifejezést használjuk.A stresszreakció fontos közvetítő hormonja az adrenalin és az általa kiváltott szimpatikus izgalmi állapot egyaránt érinti a szervezet különböző rendszereit Az akut stressz fokozza az adrenalintermelést, ami emeli a vérnyomást, és a szívverés frekvenciáját, fokozza a szív koronáriaereinek összehúzódását. (3.)A stressz tehát közvetlenül, de az egészségkárosító magatartásokon keresztül is kifejtheti kedvezőtlen hatását. A stressz összefüggésben lehet többek között a túlzott alkoholfogyasztással, a dohányzással, a rendszertelen táplálkozással, a túlevéssel, de a kényszeres vásárlással és a játékfüggőséggel is. Ismerjük fel a kialakult helyzetet és tegyünk ellene, mielőtt a stressz egész szervezetünket a hatalmába keríti! (3,4,5.) Irodalom: 1./ M. Romero et al: Understanding stress in the healthy animal – potential paths for progress (Stress, 2015; 18(5): 491–497) 2./ Budavári: A konfliktuskezelés technikái (Szent István Egyetem, 2011.)  3./ Kollár-Szabó: Pszichológia pedagógusoknak (Osiris, 2004.) (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch09s09.html) 4./ https://my.clevelandclinic.org/health/articles/11874-stress 5./ T. Christiansen: Stress and Substance Abuse (https://www.therecoveryvillage.com/mental-health/stress/substance-abuse) Az étrend-kiegészítő használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.