Vajon egészséges a kávé, vagy sem?

Ha a kávéra, mint szóra keresünk rá, két lehetőséget is találunk. A legismertebb vélemény szerint, egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, - talán innen erednek a kaffein, coffein szavak is - ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab gahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg a „muszlimok borát" jelentette, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A XVI. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt nevezték így.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek tőle. Energikusságuk igencsak szemet szúrt a gazdájuknak. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.

A másik történet szerint egy Rhazes nevű arab orvos a kávét, a quawa nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna, a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy először a XV. században, Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg a szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára.

• Az úgynevezett „fekete leves", azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényében 140 évvel korábbra tette e kifejezés használatát: 1541-ben Török Bálint elfogásakor Buda török megszállása során mondták, hogy „Hátravan még a fekete leves".
• A kávé, mint minden intenzív módon monokultúrában termesztett növény, sok energiát és vegyi védelmet igényel. Emellett a nemzetközi kávékereskedelemben maguk a kávét megtermelők helyzete eléggé kiszolgáltatott. Létezik fair trade körülmények között előállított kávé is, ahol különféle ellenőrző rendszerekkel védik a termelők érdekeit.
• A kávé jövőjét illetően a klímaváltozás következtében a Coffea arabica termőterülete várhatóan drasztikusan csökkenni fog. A kávéfogyasztást itt-ott többször is betiltották. 1511-ben Mekka uralkodói; 1633-ban IV. Murád oszmán szultán záratta be az isztambuli kávéházakat. A kávéfogyasztás bűnnek számított. 1675-ben Angliában II. Károly tiltotta be a kávét, ám a felháborodás miatt nemsokára visszalépett.

Egyszer olvastam valahol egy kedves történetet a kávészemekről, és megragadt bennem pár sor, amely így hangzott:

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is.
Valójában nem tart „ébren", mert a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradtságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállítja a fáradt szervezet olyan állapotát, amelyet az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel, és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

A legújabb kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson -kór, 2-es típusú cukorbetegség, továbbá májgyulladás és - sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatot csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifernoltartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés.
Igazándiból az első, napindító kávé emeli meg csupán a vérnyomást. A többi csak ráadás.

Egy szónak is száz a vége, ha kávé van, minden van. Stílusunk, szenvedélyünk, és elsősorban: egészségünk! Mindennapos élvezeti kincsünk mára a gyógyszerünkké vált, így napjainkra a fekete arany mindenkié. Fogyasszuk hát mértékkel, egészséggel.