A tudósok is csak találgatják, miért sírunk valójában

Történelmi tippek

Az orvostudomány fejlődése során számos teória látott napvilágot a sírás funkciójával és biológiai sajátosságaival kapcsolatban. Hippokratész például úgy vélte, hogy a könnyek az érzelmek által túlterhelt agy szemeken át távozó nedvei. Az Ótestamentum szerint a szív egyes részei bánat vagy túlcsorduló öröm hatására elvizesednek, és így születnek a könnyek.

Az 1600-as évek népszerű elméletén érzékelhető a gőzgépek térhódítását övező lelkesedés: eszerint a szív intenzív emóciók hatására túlmelegszik, ezért a szerv önmaga lehűtése végett párát állít elő, ami a fej felé szállva lecsapódik, végül pedig kifolyik a szemnyíláson.

Ezek a definíciók kétségkívül találóan írják le a sírás közben átélt érzelmeket, a tudományos valóság feltárásához azonban szükség volt még párszáz évnyi kutakodásra.

Modern elméletek

William Frey, a Minnesotai Egyetem biokémikus professzora az 1980-as évek elején előállt egy forradalmi magyarázattal, mely szerint a könnyezés és a váladékozás – tehát az az állapot, amikor taknyod-nyálad összefolyik zokogás közben – segít a szervezetből kimosni a stressz vagy a felfokozott érzelmi állapot során termelődött hormonokat és egyéb anyagokat.

Az elméletet nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, azt viszont igen, hogy az érzelmi könnyek összetétele valóban más, mint azoké, amik például hagymavágás közben buggyannak ki az ember szemeiből.

Az előbbiek mérhetően magasabb fehérjetartalommal rendelkeznek, ami sűrűbbé teszi őket, így azok tovább megmaradnak az arcon. S hogy miért van erre szükség?

Szociális jelzések

Számos tudós egyetért abban, hogy a pityergés funkciója az, hogy együttérzést váltson ki a többi emberből. Azt üzeni, hogy az illető nincs a helyzet magaslatán, nem irányítja a körülötte zajló eseményeket. Szemeit elhomályosítják a könnyek, tehát egy potenciális párharcba is helyből hendikeppel indulna.

Ez magyarázat lehet az örömkönnyekre is, hiszen evolúciós szempontból mindegy, hogy az ember azért válik védtelenné, mert nem tud megbirkózni egy hirtelen jött pozitív érzelmi lökettel, vagy azért, mert elhagyta őt a szerelme.

A konfliktushelyzetek során a sírásnak van egy másik fontos funkciója, ez pedig az oxitocin- és endorfintermelés. Ezek a hormonok nyugtató, kiegyensúlyozó hatással bírnak, tehát egy vita lefolyását is gördülékenyebbé tehetik.

Nyitókép: Shutterstock