Mi az a szubklinikai vitaminhiány és mit okozhat?

szubklinikai vitaminhiány

2023.05.08.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő mennyiségben a szervezetbe bevitt vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek ahhoz, hogy egészségesek maradjunk – máskülönben kialakulnak a hiánybetegségek. Ám a vitaminhiánynál sem mindegy, hogy klinikai vagy szubklinikai hiányról beszélünk.

A szubklinikai jelzőt akkor használja az orvostudomány, amikor valaki már nem teljesen egészséges, ugyanakkor még konkrét, egy bizonyos betegséghez köthető tüneteket sem produkál. Ennek megfelelően a szubklinikai vitaminhiány egy olyan állapot, amikor

nem alakulnak ki a szokásos (klinikai) hiánytünetek, a szervezet még képes ellátni az alapvető funkcióit, ugyanakkor egészségesnek sem mondható teljesen,

hiszen enyhe – igaz, nem jól beazonosítható – tünetei jelentkeznek.
Ez olyankor fordulhat elő, ha az optimális vitaminmennyiség helyett valaki csak annak a felét vagy még kevesebbet visz be a szervezetébe, és akkor válik igazán problémássá, ha ez az állapot tartósan fennáll, mivel hosszú távon növeli a betegségek kockázatát.

A legismertebb vitaminok és a szubklinikai vitaminhiány

A szubklinikai vitaminhiány fogalmával éppen azért érdemes megismerkedni, mert ez az állapot semmilyen súlyos tünettel nem jár, hosszú távon mégis károsíthatja az egészségünket. Attól függően, hogy melyik vitamin és milyen mértékben hiányzik a szervezetből, különféle panaszok léphetnek fel. Lássuk is a leggyakoribbakat ezek közül.

Ha az optimális vitaminmennyiség helyett valaki csak annak felét viszi be a szervezetébe, akkor ez hosszú távon növeli a betegségek kockázatát Forrás: Shutterstock

C-vitamin

Azt mindenki tudja, hogy a súlyos – klinikai – C-vitamin-hiány skorbutot okoz. Ám annak is számos következménye van, ha csak szubklinikai C-vitamin-hiány alakul ki valakinél. A nem megfelelő C-vitamin szint leginkább legyengült immunrendszert eredményez, ennek köszönhetően pedig sokkal fogékonyabbak leszünk a különféle betegségekre.

A-vitamin

Az A-vitaminnak nagy szerepe van abban, hogy a szemünk, az immunrendszerünk és a bőrünk egészségesen működjön. A nem megfelelő mennyiségű A-vitamin a szervezetben olyan, elsőre nem súlyos problémákat okozhat, mint a bőrszárazság, a hajhullás, az elvékonyodó és törékeny haj, de felelőssé tehető különféle látászavarokért, a szájszárazságért és a fertőzésekre való fokozott hajlamért is.

B-vitaminok

A B-vitaminok fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, az idegrendszer működésében, a sejtek megújulásában, a vérképzésben és az immunrendszer működésében is. A szubklinikai B-vitamin-hiány – attól függően, hogy melyik B-vitamin típusról beszélünk – okozhat: fáradtságot, hangulatingadozásokat, szorongást, depressziót, álmatlanságot, memóriazavart, fejfájást, rossz leheletet, hajhullást, ekcémát, idegrendszeri tüneteket, vérszegénységet, de emésztőrendszeri problémákat is.

D-vitamin

A D-vitamin jelentősen befolyásolja a szervezetben a kalcium felszívódását, az anyagcserét, az immunrendszer működését, valamint az idegrendszer és a csontok egészségét is. A szubklinikai D-vitamin-hiány okozhat általános gyengeséget, fáradtságot, csökkent fizikai teljesítőképességet, izomgyengeséget és izomfájdalmat, memóriazavart, koncentrációs nehézségeket, depressziót, hajlamosíthat a fertőzésekre, de az ízületi gyulladásokhoz és a csontritkuláshoz is lehet köze.

Mint látjuk, a fenti tünetek egyike sem halálos vagy kibírhatatlan, éppen csak olyan kellemetlenségek, amelyek negatív irányban befolyásolják az életminőségünket, és amelyekre előszeretettel keresünk különféle, drága csodaszereket... holott lehet, hogy csak egy kicsivel több vitamint kéne bevinnünk a szervezetünkbe, és máris megoldódnának a problémáink.