Mennyit nyom az emberi lélek? A közkeletű felfogás szerint 21 grammot – sokan ezt az információt a hasonló című, 2003-as amerikai thrillerből vélik tudni, illetve ugyanezt a nézetet terjeszti Dan Brown egyik könyve „Az elveszett jelkép” is. Honnan ered a lélek súlyával kapcsolatos mítosz és mennyi igaz belőle?

Forrás: Shutterstock
Miért gondoljuk, hogy 21 gramm a lélek súlya?
Hogy a lélek súlya 21 gramm, ennyivel könnyebbülnek meg az emberek haláluk után, már-már evidenciaként él a köztudatban. Alejandro González Inárritu 21 gramm című 2003-as thrillerje utal rá és rögzíti a tényt. Aki pedig kételkedne ebben, annak orra alá lehet dörgölni, hogy tudományos körülmények között is vizsgálták és ennyinek mérték a halálkor távozó lélek súlyát. Vagyis eszerint a lélek fizikailag létezik. És még súlya is van. Na álljunk meg egy szóra! Milyen tudományos vizsgálat zajlott e témában?
A 21 gramm eredete
1907-ben egy amerikai orvos, Dr. Duncan MacDougall arra vállalkozott, hogy megméri az emberi lélek tömegét. Úgy gondolta, ha a lélek valóságos, akkor térfogattal és tömeggel is rendelkeznie kell, így annak eltávozása mérhető lehet a halál pillanatában. Kísérleteihez hat végstádiumú tuberkulózisos beteget választott, akik egy különleges, nagy pontosságú mérlegen feküdtek. Az első alany, egy férfi halála után 21,2 grammos súlyvesztést mutatott a mérleg – ez az adat vált később legendássá. MacDougall figyelembe vette a belső szervek kiürülésének hatását, és ezek alapján úgy vélte, a különbség nem magyarázható pusztán biológiai folyamatokkal. Kontrollkísérletei során 15 haldokló kutyát is a mérlegre tett, az ő kimúlásukkor azonban semmilyen súlyvesztést nem tapasztalt – ezzel pedig bizonyítottnak érezte azt a vallási meggyőződését, miszerint az állatoknak nincs lelkük.
A szenzációs felfedezést hamar felkapta a sajtó is – a New York Times első oldalon számolt be róla.
A tudományos kísérlet cáfolatai
MacDougall kísérletének esetlegességére és hibáira először Augustus P. Clarke, tudós mutatott rá még 1907-ben, amikor végigsöpört a felfedezés híre a világon. Clarke szerinte a MacDougall által tapasztalt 21 grammos súlyvesztés nagy valószínűség szerint annak köszönhető, hogy a halál beálltakor a tüdő nem hűti tovább a vért, aminek következtében hirtelen megemelkedik a test hőmérséklete – ez pedig megugró izzadáshoz vezet. A a kutyáknál MacDougall valószínűleg azért nem tapasztalt semmilyen tömegcsökkenést, mert nekik nincs izzadságmirigyük. A 21 grammnak tehát szerinte semmi köze nincs a lélekhez.
Azt is MacDougall szemére vetették, hogy a súlyvesztés megállapításának módjában sem volt konzisztens. A 21 grammhoz közeli érték egyszer azonnal kijött neki, máskor viszont csak a halál után több részletben, a hatból két esetet pedig ő maga minősített érvénytelennek. Arról pedig már nem is beszélve, hogy orvostársai a kísérlet egyik kulcsmomentumának, a halál pontos idejének beálltát sem tudták könnyen meghatározni.
Annak ellenére, hogy a tudósok hamar megkérdőjelezték MacDougell kísérletét, a”21 gramm a lélek” legenda erősen tartja magát több, mint egy évszázada. Így a 21. században is folytak vizsgálatok a témában.
2001: újabb kísérlet – és még több rejtély
Lewis Hollander fizikus 2001-ben állatokon végzett hasonló vizsgálatot. Tizenkét állatot figyelt meg, és azt tapasztalta, hogy hét felnőtt juh esetében a halál beálltával átmeneti, 18–780 gramm közötti súlynövekedés következett be, amely néhány másodpercig tartott. A bárányoknál és a kecskénél nem történt változás. A jelenség különösen azért érdekes, mert nem súlyvesztés, hanem súlynövekedés volt megfigyelhető – a halál beálltakor, amikor már minden mozgás és légzés megszűnt.

Forrás: Wikipedia
2005: a lélek, mint információs energia?
Gerard Nahum amerikai orvos egy merőben új megközelítéssel állt elő. Szerinte a lélek (vagy legalábbis a tudat) információval kapcsolatos jelenség, és így valamilyen energiát kell hordoznia. Az E=mc² egyenlet alapján az energia tömegként is értelmezhető, vagyis elvben mérhető lenne az eltávozó tudat érzékeny elektromágneses műszerekkel. Kísérletére azonban nem találtak finanszírozást, így nem tudott méréseket végezni.
Mit tud a tudomány jelenleg?
A válasz egyszerű és kiábrándító: semmit biztosat. A halál beálltakor a test vagy veszít a súlyából, vagy nem változik, esetleg – ahogyan Hollander állította – súlygyarapodás is bekövetkezhet.
A tudat és a lélek kérdése továbbra is tudományos rejtély. A jelenlegi módszerekkel nem mérhető, nem igazolható, nem cáfolható. A kérdés viszont örök: vajon többek vagyunk-e puszta biológiai létezésnél? Hiszen az emberiség vágyik arra a hitre, hogy valami megmarad belőlünk a halál után is – legyen az információ, energia, fény, vagy éppen 21 gramm.


