A lélek súlya mégsem 21 gramm? - A legenda és ami mögötte van

tudomány 21 gramm lélek
A lélek miként létezik? Sokan hallhattak már róla: vizsgálat igazolja, hogy a lélek súlya 21 gramm. Ezek szerint fizikai formában is megragadható? Testünk mely részében lakozik: az agyunkban, szívünkben, netán másutt? Számtalan kérdés, ami évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A 21 gramm legendáját most tisztázzuk végre.

Mennyit nyom az emberi lélek? A közkeletű felfogás szerint 21 grammot – sokan ezt az információt a hasonló című, 2003-as amerikai thrillerből vélik tudni, illetve ugyanezt a nézetet terjeszti Dan Brown egyik könyve „Az elveszett jelkép” is. Honnan ered a lélek súlyával kapcsolatos mítosz és mennyi igaz belőle?

Valóban 21 gramm a lélek súlya?
Valóban 21 gramm a lélek súlya?
Forrás: Shutterstock

Miért gondoljuk, hogy 21 gramm a lélek súlya?

Hogy a lélek súlya 21 gramm, ennyivel könnyebbülnek meg az emberek haláluk után, már-már evidenciaként él a köztudatban. Alejandro González Inárritu 21 gramm című 2003-as thrillerje utal rá és rögzíti a tényt. Aki pedig kételkedne ebben, annak orra alá lehet dörgölni, hogy tudományos körülmények között is vizsgálták és ennyinek mérték a halálkor távozó lélek súlyát. Vagyis eszerint a lélek fizikailag létezik. És még súlya is van.  Na álljunk meg egy szóra! Milyen tudományos vizsgálat zajlott e témában?

A 21 gramm eredete 

1907-ben egy amerikai orvos, Dr. Duncan MacDougall arra vállalkozott, hogy megméri az emberi lélek tömegét. Úgy gondolta, ha a lélek valóságos, akkor térfogattal és tömeggel is rendelkeznie kell, így annak eltávozása mérhető lehet a halál pillanatában. Kísérleteihez hat végstádiumú tuberkulózisos beteget választott, akik egy különleges, nagy pontosságú mérlegen feküdtek. Az első alany, egy férfi halála után 21,2 grammos súlyvesztést mutatott a mérleg – ez az adat vált később legendássá. MacDougall figyelembe vette a belső szervek kiürülésének hatását, és ezek alapján úgy vélte, a különbség nem magyarázható pusztán biológiai folyamatokkal. Kontrollkísérletei során 15 haldokló kutyát is a mérlegre tett, az ő kimúlásukkor azonban semmilyen súlyvesztést nem tapasztalt – ezzel pedig bizonyítottnak érezte azt a vallási meggyőződését, miszerint az állatoknak nincs lelkük. 
A szenzációs felfedezést hamar felkapta a sajtó is – a New York Times első oldalon számolt be róla.

A tudományos kísérlet cáfolatai

MacDougall kísérletének esetlegességére és hibáira először Augustus P. Clarke, tudós mutatott rá még 1907-ben, amikor végigsöpört a felfedezés híre a világon. Clarke szerinte a MacDougall által tapasztalt 21 grammos súlyvesztés nagy valószínűség szerint annak köszönhető, hogy a halál beálltakor a tüdő nem hűti tovább a vért, aminek következtében hirtelen megemelkedik a test hőmérséklete – ez pedig megugró izzadáshoz vezet. A a kutyáknál MacDougall valószínűleg azért nem tapasztalt semmilyen tömegcsökkenést, mert nekik nincs izzadságmirigyük. A 21 grammnak tehát szerinte semmi köze nincs a lélekhez.

Azt is MacDougall szemére vetették, hogy a súlyvesztés megállapításának módjában sem volt konzisztens. A 21 grammhoz közeli érték egyszer azonnal kijött neki, máskor viszont csak a halál után több részletben, a hatból két esetet pedig ő maga minősített érvénytelennek. Arról pedig már nem is beszélve, hogy orvostársai a kísérlet egyik kulcsmomentumának, a halál pontos idejének beálltát sem tudták könnyen meghatározni.

Annak ellenére, hogy a tudósok hamar megkérdőjelezték MacDougell kísérletét, a”21 gramm a lélek” legenda erősen tartja magát több, mint egy évszázada. Így a 21. században is folytak vizsgálatok a témában.

2001: újabb kísérlet – és még több rejtély

Lewis Hollander fizikus 2001-ben állatokon végzett hasonló vizsgálatot. Tizenkét állatot figyelt meg, és azt tapasztalta, hogy hét felnőtt juh esetében a halál beálltával átmeneti, 18–780 gramm közötti súlynövekedés következett be, amely néhány másodpercig tartott. A bárányoknál és a kecskénél nem történt változás. A jelenség különösen azért érdekes, mert nem súlyvesztés, hanem súlynövekedés volt megfigyelhető – a halál beálltakor, amikor már minden mozgás és légzés megszűnt.

William Blake 1805-ös illusztrációja Robert Blair skót költő „A sír” című verséhez
William Blake 1805-ös illusztrációja Robert Blair skót költő „A sír” című verséhez, amely a lélek halálkor való felemelkedését ábrázolja a testből
Forrás:  Wikipedia

2005: a lélek, mint információs energia?

Gerard Nahum amerikai orvos egy merőben új megközelítéssel állt elő. Szerinte a lélek (vagy legalábbis a tudat) információval kapcsolatos jelenség, és így valamilyen energiát kell hordoznia. Az E=mc² egyenlet alapján az energia tömegként is értelmezhető, vagyis elvben mérhető lenne az eltávozó tudat érzékeny elektromágneses műszerekkel. Kísérletére azonban nem találtak finanszírozást, így nem tudott méréseket végezni.

Mit tud a tudomány jelenleg? 

A válasz egyszerű és kiábrándító: semmit biztosat. A halál beálltakor a test vagy veszít a súlyából, vagy nem változik, esetleg – ahogyan Hollander állította – súlygyarapodás is bekövetkezhet.
A tudat és a lélek kérdése továbbra is tudományos rejtély. A jelenlegi módszerekkel nem mérhető, nem igazolható, nem cáfolható. A kérdés viszont örök: vajon többek vagyunk-e puszta biológiai létezésnél? Hiszen az emberiség vágyik arra a hitre, hogy valami megmarad belőlünk a halál után is – legyen az információ, energia, fény, vagy éppen 21 gramm.
 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.