Minden, amit az anyajegyekről tudni érdemes

Az anyajegyek különböző formákban és méretekben jelenhetnek meg. Általában kerek vagy ovális alakúak, színük lehet világosbarna, sötétbarna vagy fekete. Az átlagos anyajegy sima felületű, szabályos szélekkel rendelkezik, és nem okoz fájdalmat vagy viszketést. 

Van köze a genetikához?

Vannak anyajegyek, amelyek örökletesek és családon belül több személynél is megjelennek, de a többségüknek nincsen köze a genetikához. Például előfordul a csecsemőknél, hogy születési jellel, úgynevezett portói borfolttal jönnek a világra, de előfordulhat egy ritka betegség, az úgynevezett Klippel-Trenaunay szindróma. Ezt a jelenséget egy genetikai mutáció okozza, amely általában nem öröklődik. Egy másik ritka állapot, a Sturge-Weber-szindróma szintén portói anyajegyként jelenik meg egy idegág mentén, és egy másik génmutáció okozza. 

Előfordulhatnak anyajegyek az élet későbbi szakaszában?

Az anyajegyek többnyire gyermekkorban keletkeznek, de bizonyos körülmények között felnőttkorban is kialakulhatnak. Leginkább a bőrt ért UV-sugárzástól függően alakulnak ki, de egyes hormonális változásoknál, így például a serdülőkorban és a terhesség alatt is gyakori, hogy több anyajegy jelenik meg a bőrön, illetve a meglévők sötétednek. 40 felett már ritkábban alakulnak ki anyajegyek, a meglévők is elhalványodnak és fokozatosan el is tűnnek. 

Az anyajegyek is változnak

Az anyajegyek változatos méretűek és formájúak lehetnek: leggyakrabban néhány milliméteresek, világos- vagy sötétbarnák, kör alakúak vagy szabálytalanok, és a felszínük is éppúgy lehet sima, mint egyenetlen. 

Anyajegyek mikroszkóp alatt

A tavaszi és az őszi hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy ellenőriztessük az anyajegyeinket. A bőrgyógyászok az anyajegyek vizsgálatára úgynevezett dermatoszkópot használnak, ami tulajdonképpen egy tízszeres nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp. Az anyajegyek megközelítőleg 80 százalékánál elegendő is ez a fajta vizsgálat, ugyanis egy gyakorlott bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy szükséges-e valamilyen további lépést tenni, vagy csupán jóindulatú pigmentációról van szó.

A bőr képleteit számítógépen is el lehet tárolni. A dokumentációnak elsősorban akkor van jelentősége, ha sok anyajegy van a bőrön, esetleg a családban volt már rosszindulatú daganatos betegség. A számítógépben tárolt dokumentáció akár évekig lehetővé teszi, hogy nyomon követhetőek legyenek a változások, korábban megtörténhessen a felismerés. A program ráadásul automatikusan fel is hívja az orvos figyelmét a gyanús jelekre, méréseket, ellenőrzéseket végez.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni, ha az alábbi változásokat tapasztaljuk:

• Gyanús, ha megváltozik a színe, a pigmentációja, egyenetlen lesz. Különféle árnyalatú barna és fekete keveredik pirosas, fehéres, kékes, szürkés vagy rózsaszínes árnyalatokkal.
• Óvatosságra intő jel, ha megváltozik a határa (széle), terjedni, nőni kezd a bőrfelszínen.
• A korábbi anyajegy mellett új anyajegy jelentkezik.
• Az anyajegy alakja aszimmetrikussá válik, vagy egy új, aszimmetrikus anyajegy jelenik meg.
• Megváltozik a felszíne, a korábban lapos anyajegy kiemelkedik a bőrből, megvastagodik.
• Figyelmeztető jel a felmaródás vagy kisebesedés is, illetve az anyajegy vérzékenysége is.