ADHD: figyelemzavar, hiperaktivitás? Tegyünk rendet! – A szakértő válaszol

ADHD, gyerekek
Shutterstock - Billion Photos
szakértő gyerekek ADHD
Állandóan ficánkol, szinte lehetetlenség lekötni a figyelmét néhány percnél tovább, tanulási nehézségekkel küzd. ADHD gyanúja állhat fent a gyereknél?

Mit is jelent pontosan az ADHD? A figyelemhiányossággal és hiperaktivitással együtt járó tünetegyüttes. Ez egy neurobiológiai zavar, egy sajátos idegrendszeri állapot. A szabályozó-irányító funkciók sérülnek, melynek következtében a figyelemszabályozási zavar, túl mozgékonyság, impulzuskontroll zavar hármas tünetcsoportja jelenik meg. Azt fontos, tudni, hogy a diagnózis felállításához nem kell mind a háromnak jelen lenni, az ADHD-s gyerekek és felnőttek egyharmada például csak figyelemzavarral küzd. Kialakulásában alapvető szerepe van az örökletességnek (80%), de a hajlamosító gének aktiválódásában fontosak a környezeti hatások, például a magzati korban vagy születéskor bekövetkező oxigén-, vitamin-, vagy nyomelem-hiány, gyulladásos folyamatok, illetve az idegrendszer egyéb sérülése is a lehetséges okok között van. A krónikus, alacsony intenzitású gyulladások hátterében állhatnak visszatérő fertőzések, vagy ételallergia és intolerancia – avat be Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter, ADHD specialista.

ADHD, gyerekek
ADHD, gyerekek
Forrás: Shutterstock

Minden, amit ADHD tüneteiről tudni kell! 

Semmi baja, csak eleven!
Nagyon nehéz meghatározni, hogy mikor mondjuk egy gyerekre, hogy eleven, és mikor azt, hogy ADHD-s. 

A pszichiátriában ezt úgy határozzuk meg, hogy akkor minősül kórosnak egy állapot, ha akadályozza a mindennapi életvitelt. Ilyenkor vagy a szülő kér segítséget, mert nehezen boldogul a gyerekkel, vagy az iskolai esetleg óvodai pedagógus jelzi, hogy valami probléma van. Három élettérben jelenhetnek meg az ADHD tünetei, az iskolában vagy óvodában, otthon, és a gyerek szabadidős tevékenységében, például a játszótéren. A diagnosztikus kritériumok szerint, ha a háromból két területen van probléma, akkor mondhatjuk ki, hogy ADHD-s a gyerek. De tapasztalatom szerint, ha az egyiken megjelennek a problémák, akkor már csak idő kérdése, hogy a többi területen is megjelenjen. Ezért minden esetben azt javaslom, hogy a gyereket figyelni kell, és ha a dolgok súlyosbodnak, akkor segítséget kell kérnie a szülőnek

 - tanácsolja a szakértő.

Jellemző tünetek

Hiperaktivitás: gyakran babrál, mozog keze-lába, ültében fészkelődik. Nehézséget jelent számára a nyugodt játék, akár önállóan, akár társakkal.
Figyelemzavar: Nem figyel eléggé a részletekre, gondatlanságból fakadó hibákat vét.
Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása. Nem mindig követi az instrukciókat vagy elmarad feladatainak befejezése. Könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek. Sokszor feledékeny.

Vizsgálatok

Magyarországon két útja van a diagnózis felállításának. Az egyik, hogy felkeres a szülő egy pedagógiai szakszolgálatot, és az ottani szakemberek megvizsgálják, felmérik a gyereket. Ha ők megalapozottnak találják a gyanút, akkor bevonnak egy szakavatott pszichiátert a további vizsgálatokba. A pedagógiai szakszolgálat adhatja meg azokat a könnyítéseket, amelyekkel a gyereket meg lehet támogatni az iskolában. Sajnos ez egy hosszú procedúra, előfordulhat, hogy az első jelektől a diagnózis felállításáig akár évek is eltelhetnek. A másik út, hogy a szülő egyből egy gyermekpszichiátert keres meg.

Egyetlen találkozás alapján a szakmai irányelvek szerint nem tanácsos sem megerősíteni, sem kizárni az ADHD-t. A gyereknek vannak jó és rossz időszakai, és teljesen máshogy működik az agyuk, amikor jó passzban vannak és máshogy, amikor rossz periódusba kerülnek, ráadásul a szorongóbb gyerek akár egy hétig is képes tartani magát egy ismeretlen környezetben. Ezért fontos, hogy a gyerek teljes történetét, már a születése pillanatától átbeszéljük, megismerjük. Ilyenkor jellegzetes motívumokat fogunk találni, ami az ADHD-ra utal, ha valóban arról van szó. Fontos, hogy a szakember megfigyelje a gyereket, hogy adott helyzetben hogyan viselkedik, miként találja fel magát.

Ezeket a vizsgálatok egészíti ki – de nem csak ezek alapján történik a döntés – a különböző figyelemmérő vizsgálatok, tesztek. Ahhoz, hogy a szakember megállapíthassa, hogy valóban ADHD-ról van szó, nagyon fontos, hogy a szülő is, és a gyermekkel foglalkozó pedagógus is együttműködjön az orvossal. Pontosan el kell mondani, hogy mi tapasztalható otthon, az iskolában, hogyan viselkedik a többi gyerekkel, a felnőttekkel, mi okoz neki nehézséget vagy örömet – tájékoztat a pszichiáter.

Terápia 

Fontos hangsúlyozni, hogy nagyon jelentős eltérés van a kezeltek és a nem a kezeltek életminősége, sorsa között. Az ADHD az élet minden területére bekúszik, befolyásolja a gyerek és később a felnőtt életét. 
 

Máshogy csinálják a dolgaikat, súlyos esetben sehogy, enyhébb esetben pl. sokkal lassabban. Emiatt nagyon sok rossz élményük van, a társaik kollégáik gyakran rájuk szólnak, hogy mit csinálnak már megint, miért úgy csinálják, miért olyan lassúak stb. Rengeteg kudarc, bántás éri az ADHD-s gyereket és felnőttet egyaránt. Emiatt az önértékelésük, önbizalmuk jelentősen sérül. Sajnos mire szakemberhez kerül egy gyerek, addigra ez jelen van. Kialakul a motiváció hiány, aláásott kompetenciaérzés, szorongás, agresszív reakció. A kezeletlen ADHD-s betegek 80 százalékánál alakul ki pszichiátriai betegség 18 éves korukra.

Ilyen lehet például a szorongás, depresszió, függőség, személyiségzavarok, illetve bizonyos gyerekkori viselkedészavarok áthúzódása felnőtt korra. Ezért szükségszerű, hogy az ADHD terápiája multimodális legyen, tehát több támadási ponton is segíteni kell. A tudományos bizonyítékokkal alátámasztott (evidence-based) terápiák egyike a gyógyszeres kezelés, ami a legfontosabb és leghatékonyabb. Emellett a viselkedésterápiának is nagy jelentősége van, amely elsősorban megtanítja a szülőt, majd a szülőn keresztül a gyereket, hogy hogyan bánjon jól magával különböző szituációkban, ezzel el tudja kerülni a szenvedést okozó viselkedéseket. Különálló csoportba soroljuk a kiegészítő terápiákat, például a szenzomotoros fejlesztést, ami alapvető fontosságú, vagy a Neurofeedback-et. A beteget óvni kell a folyadékhiánytól, oxigénhiánytól, alváshiánytól. Szüksége van szabad levegőre, napfényre, testmozgásra, ezek emelik a dopaminszintet. A közepes intenzitású ritmikus testmozgás a leghatékonyabb. Elsők között ajánlott a lovaglás, vizes sportok, falmászás, íjászat, küzdősportok, foci, kosárlabda. Az ideális, ha naponta 5-6x20-30 perc rendszeres testmozgás megoldható, ezzel - karanténban szerzett tapasztalatok alapján – sok esetben akár a gyógyszeres kezelés és kiváltható. Az étrendkiegészítők is fontosak: Omega 3, D-vitamin, magnézium, cink, probiotikum, flavinoidok. Az eliminációs diéta is hasznos, lehetőleg célzottan, ételérzékenységi vizsgálat alapján ajánlott bevezetni - javasolja dr. Csiky Miklós.

Majd kinövi?

A hiperaktivitást csak a gyerek egy része növi ki a felnőttkor elejére, nagyobb részüknél legfeljebb ellensúlyozni lehet különböző módszerekkel, terápiákkal a problémát. A gyermekkorban megfelelően kezelt esetek jó eséllyel felnőttkorban is egyensúlyban maradnak, életvezetési nehézségeik kevesebbek és enyhébbek. Sajnos, mivel a szülők többsége úgy véli, hogy majd idővel benő a gyerek feje lágya magától, nem kérnek semmiféle segítséget. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek.

Mikor jelentkeznek a tünetek?
A legnagyobb diagnosztikus csúcs elsős és másodikos gyerekeknél tapasztalható. Ennek oka, hogy minden átlépéskor - tehát amikor a gyerek iskolába, felső tagozatba, gimnáziumba kerül, önálló élet kezd - a megnövekedett terhelés előhívja, felerősíti a tüneteket. 
 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.