Laborvizsgálat és vashiány: a ferritin szerepe a diagnosztikában

A vashiány felismerése a laborvizsgálatokon alapul, de gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már előrehaladott állapotban van. A ferritin olyan fehérje, amelyhez a raktározott vas kötődik, ennek a csökkent szintje már korán jelzi, ha a szervezet vashiányos, de még többnyire tünet nélküli. Ez a paraméter azonban nem része a rutin laborvizsgálatoknak, így sok esetben a látens (még nem észlelhető, azaz tünetmentes) vashiány észrevétlen marad. A korai felismerés kritikus, hiszen ebben a fázisban állítható helyre legkönnyebben és leggyorsabban a hiányállapot.

A ferritin szerepe a vasraktárak szabályozásában

A ferritin egy fehérje, amely a szervezet vasraktáraiban található meg, és a vas tárolásáért felel. A ferritin szintje közvetlenül összefügg a szervezetben található vas mennyiségével: ha a ferritin szintje alacsony, az azt jelzi, hogy a raktározott vas mennyisége lecsökkent. Az egészséges ferritinszint általában 100 mikrogramm/l felett van, és amikor ez az érték alacsonyabb, a szervezet már a raktárvasat használja és mozgósítja arra, hogy fenntartsa az optimális működést.

Látens vashiány: a probléma korai felismerése

A látens vashiány azt jelenti, hogy a szervezet vashiányos állapotban van, de a rutin laborvizsgálatok még nem mutatnak eltérést, és a vashiányos tünetek is nagyon enyhék. Ilyenkor a hemoglobin és a szérumvas szintje normális maradhat, mivel a szervezet a raktározott vasat használja fel a vörösvértestek termelődéséhez és a vasfüggő élettani folyamatokhoz. Ekkor azonban a ferritin szintje már csökkent, ami a vashiány első jele lehet. Ez a korai jelzés azért rendkívül fontos, mivel ebben a szakaszban még könnyen megelőzhető a vashiányos vérszegénység és a súlyos tünetek kialakulása.

A ferritinszint mérése: mikor és hogyan?

A ferritinszint mérése egyszerű vérvizsgálattal történik, amelyet az orvos külön kérhet, ha vashiány gyanúja merül fel. A ferritin mérésének különös jelentősége van akkor, ha az egyén már fáradtságot, gyengeséget, hajhullást vagy más, vashiányra utaló tünetet tapasztal, de a rutin laborértékek még a normál tartományban vannak. A korai beavatkozás, amely megfelelő étrendi változtatásokkal vagy vaspótló készítményekkel történhet, segít megelőzni a súlyosabb egészségi problémákat.

A vashiány kialakulásának okai

A vashiány kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribb a fokozott vasvesztés, amely vérzés vagy véradások, nőknél pedig a különösen erős menstruáció révén következhet be. Emellett a nem megfelelő vasbevitel, például az alacsony vastartalmú étrend vagy a vasfelszívódás zavara – egyebek között gyulladásos bélbetegségek esetén – szintén hozzájárulhat a vashiányhoz. Ezekben az esetekben a szervezet vasraktárai fokozatosan kiürülnek, és ha nem történik megfelelő pótlás, a vashiány tovább súlyosbodik.

A vashiány kezelése és megelőzése

Amikor a ferritin szintjének csökkenése laborvizsgálattal igazolódik, a korai vashiány rendezéséhez az első lépés az étrend felülvizsgálata. Ugyanis ilyenkor a magas vastartalmú élelmiszerek, például a vörös húsok, belsőségek és zöld leveles zöldségek fogyasztása segíthet a vasbevitel növelésében. Súlyosabb esetekben azonban mindenképpen vaspótlásra van szükség, amelyet orvos ír elő. Fontos megjegyezni, hogy a vasbevitel vagy -pótlás önmagában nem elegendő; a vas felszívódása is kulcsfontosságú, amiben C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása segíthet, de az esetleges felszívódási zavarok, betegségek megszüntetése mindenképpen szükséges.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.