Nem a dohányzás öregít a legjobban: megdöbbentő dologra jöttek rá kutatók

Ahogy a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, egyre nagyobb kihívást jelent a hőség elleni védekezés. A hőguta, kiszáradás veszélye ismert, azonban egy kutatás nemrég ijesztő összefüggést talált az öregedés és az extrém forróság között. Ezek szerint a kánikula elleni védekezés volna a fiatalság megőrzésének kulcsa?

Modern ember öregítője: a kánikula

Régóta ismert, hogy a nap káros UV sugarai fokozzák a bőr öregedését, és azt is tudjuk, hogy a kánikula az ízületekre is rossz hatással van. Egy nemrégiben publikált kutatásból azonban kiderült, hogy az extrém magas hőmérséklet is gyorsítja az öregedést, melyet 3600, 56 év feletti személyt vizsgálva derült ki.

A kutatást ugyan a sivatagos éghajlatú Phoenixben végezték, ám a globális felmelegedés okán egyre nagyobb területek lakosai érintettek. Egy másik nemzetközi kutatás 900 ember vérét vizsgálta, és eredményeik azt mutatták, hogy akik huzamosabb ideig voltak kitéve a kánikulának, sejtszinten is öregebbek voltak: a hőség változást idézett elő a DNS-ben. Ezek az adatok függetlenek a vizsgált emberek jövedelmétől, életmódjától, és egészségi állapotától.

Miért öregszünk gyorsabban kánikulában?

Hőségriadó esetén, amikor a hőmérő higanyszála 32 fok fölé kúszik, hazánkban is tapasztalhatjuk, hogy szervezetünk küszködik. Kánikulában a szív- és érrendszer nagyobb terhelést kap: szapora a pulzus, a vesék küszködnek, megnő a hőguta és a kiszáradás veszélye. Közben az idegrendszer túlstimulálódhat, és az immunrendszer is akcióba lendül, immunanyagot termel.

Az állandó kánikula felboríthatja a hormonrendszer működését, gyulladásokat okozhat, de az epigenetikus öregedést is felpörgeti. Az olyan környezeti stresszorok, mint a hőség a génekben is nyomot hagy, mely természetes evolúciós folyamat, csakhogy a szervezet rossz védekezési mechanizmust választ.

Hogyan védekeztek a meleg ellen a történelem folyamán?

Az ember régóta küzd a meleggel, a szárazsággal. 950-től körülbelül 1250-ig felmelegedés volt az Észak-atlanti régióban, mely számos változást hozott: aszályt, erdőtüzeket, de a hőhullámok sem voltak ritkák.

Igyekeztek korán kiterelni és magasabban fekvő területeken legeltetni a jószágokat, leégés ellen pedig különböző kenőcsökkel, például egy borostyánból készült főzettel védekeztek. A nemesség a várak hűvös falai között pihegett, bőrük fehérségét pedig mindenáron meg akarták őrizni: akkoriban a tejfehér bőr jelképezte a gazdagságot. Persze, a legyezőt, fátylat ők is kezük ügyében tartották.