2025.12.10.
Szakértők szerint több olyan orvosi ok létezhet, amely tartós hidegérzetet okoz, és ezek nagy része kezelhető, ha időben felismerik. Ezek megmagyarázák, miért fázunk akkor is, ha erre nem lenne különösebb okunk. Ha magadra ismersz valamelyik pontban, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.
Teljesen normális, ha tél derekán a rosszul fűtött irodában didergünk. De miért fázunk még akkor is, ha mások pólóban vígan élnek mellettünk? Könnyen lehet, hogy ezzel valami bajt jelez a szervezetünk. Íme, néhány ok, ami miatt nem tudunk meglenni a legmelegebb pulcsink és takaró nélkül.
Forrás: Shutterstock
Fűtött a szoba, de akkor miért fázunk? Ez a 6 vészjósló ok lehet a háttérben
Ha te vagy az, aki már novemberben a lakásban is három takaróba bugyolálja magát, miközben mások még nyitott ablaknál élik az életüket, akkor érdemes elgondolkodni, miért fázol ennyire. Íme 6 ok, amivel a tested próbálhat valahogy jelezni, hogy baj van.
1. Pajzsmirigy-alulműködés
Ez az az állapot, amikor a pajzsmirigy nem termel megfelelő mennyiségű hormont (vagy egyáltalán nem termel), és ennek hiánya lassítja az anyagcserét, valamint számos egyéb panaszt idéz elő. Például gyengeséget, szédülést, hízást. Hatással van a bőrünkre, hajunkra – száraz és gyenge lehet –, illetve a menstruációs ciklusunkra. És igen, állandóan fázhatunk is, köszönhetően a pajzsmirigy-alulműködésnek. Ha a legmelegebb pulcsi, a megszokottnál magasabb hőfok sem segít a komfortérzetünkön, érdemes orvoshoz fordulni.
A panasz oka sokszor nem könnyen tisztázható: lehet a kiváltó jódhiány, krónikus gyulladás, különböző hormontartalmú gyógyszerek, vagy autoimmun-betegség, de akár veleszületett állapot is. Kezelni hormontartalmú gyógyszerekkel lehet.
2. Vérszegénység
Akkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörösvérsejtek – a vér oxigénellátói – száma a kritikus szint alá csökken. Vérszegénység nem alakul ki egyik napról a másikra, nem is okoz feltétlenül szembetűnő tüneteket. Ugyanakkor érdemes komolyan venni, hiszen a tartós állapot súlyos következményekkel járhat. Egyik tünete az állandó hidegérzet, különösen a végtagokban. Szintén jele lehet, ha túl gyakran érezzük magunkat gyengének, mellkasi fájdalmat tapasztalunk, és sokszor szenvedünk fejfájástól. A sápadt bőr ugyancsak intő jel, ahogyan a száraz, berepedező szájzug is.
Vérszegénységet okozhat a vashiányos táplálkozás, és az is, ha nem kap megfelelő mennyiségű B12-vitamint, illetve folsavat a szervezetünk. Ezzel az állapottal gyakran kell megküzdenie a rákos betegeknek, de okozhat problémát szívinfarktus után vagy vesebetegséget követően is.
3. Raynaud-kór
Magyarországon ritka betegségnek számít, hogy valaki extrém módon reagál a stresszre és a hidegre: ilyenkor a kezek vérellátása hosszú időre korlátozódik az erek összehúzódása miatt. Ennek következtében az ujjak, a végtagok zsibbadni kezdenek, amit fájdalmas bizsergés is követhet, ahogy beindul a véráramlás. Az ujjak elszíneződnek kékre vagy pirosra.
A Raynaud-kór kialakulásának több oka lehet. Az egyik, hogy a vérfehérje sűrűsége a hidegre reagálva megváltozik (például daganatos vagy vérképzési betegségek miatt). A másik pedig, hogy az erek túlzottan összeszűkülnek. Nagyon fontos, hogy a kórral együtt diagnosztizálják az azt kiváltó betegséget is, ami jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint a végtagfájdalom.
4. Szorongás, pánikbetegség
Bizony mentális problémák is okozhatják az állandó didergést. (Bár gyakrabban okoznak izzadást.) Szorongós, stresszes időszakban sokszor érezhetjük hidegnek és nyirkosnak a végtagjainkat. A pánikroham pedig együtt járhat az egész testünket átjáró remegéssel. A test stresszhelyzetben felkészül a harcra vagy menekülésre, ám mindannyiunk esetében különböző, hogyan reagál arra, ha menekülni vagy csatázni kell. A szorongás és pánik egyéb tünetei mellett felsorakozhat a szapora szívverés, a nehézkes légzés is. Ha gyakran történik velünk ilyen, érdemes szakember segítségét kérni, keressünk fel pszichológust, pszichiátert.
6. Kevés alvás
Mindannyian tudjuk, mennyire fontos a megfelelő óraszámú és minőségű alvás az egészséges létfenntartáshoz. Nem csak az éhségünket, de testhőmérsékletünket is befolyásolja. Állandóan úgy érezzük magunkat, mintha egy jégveremben élnénk? Lehet, hogy a pihenés hiánya az oka.
Az alváshiány ugyanis összezavarhatja a cirkadiánritmusunkat: vagyis azokat a biológiai folyamatokat, amik szabályos napszaki ritmus szerint működnek. Ezzel felboríthatjuk az anyagcserét, a hormonháztartást és a már említett testhőmérsékletet is. A cirkadiánritmus részeként alvás közben a testhőmérséklet alacsonyabb. Ha kimerültek vagyunk, a szervezet tudja, hogy aludni kellene, ezért a testhőmérséklet leesik – még akkor is, ha ébren vagyunk.
Rendkívül fontos tehát a megfelelő alvásmennyiség. Ha nehezen szenderülünk álomba esténként, igyunk nyugtató teát, párologtassunk levendulás illóolajat, vegyünk hosszú, nyugtató fürdőt, kerüljük a kék fényt. Alvás előtt egy órával már ne tévézzünk és ne nyomogassuk a telefonunkat, olvassunk inkább könyvet.
6. Jelentős súlyvesztés
Evidencia, hogy a zsír melegít. Így könnyen előfordulhat, hogyha nagy mennyiségű súlyt vesztettünk a közelmúltban, fázósabbak vagyunk. Ráadásul azzal, hogy kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, az anyagcserénk lelassul, ami szintén okozhat didergést. Ezért is lehet az állandó fázás intő jele az anorexiának, bulimiának vagy egyéb étkezési rendellenességnek – persze nem minden esetben.
Van, aki mindig fázik
Előfordulhat az is, hogy a felsorolt tünetek egyike sem igaz ránk, egyszerűen csak ilyenek vagyunk: fázósak. Vannak, akiknek alacsonyabb a testhőmérsékletük, de létező allergiás betegség a hideg-intolerancia is. A hidegallergia okozhat kellemetlen tüneteket (bőrpír, viszketés), valamint komolyabb problémát is, például keringési rendellenességet, légszomjat, duzzanatokat. Ha a szájüregben vagy a légutakban keletkeznek duzzanatok, fulladást okozhatnak.
A tartós fázékonyság összefüggésbe hozható a rossz vérkeringéssel és egyéb betegségekkel. Gyakran a szervezet így próbál finoman jelezni valamit. A pajzsmirigy-alulműködés például lelassítja az anyagcserét, a vérszegénység pedig rontja a test oxigénellátását – mindkettő okozhat hidegérzetet. A Raynaud-kór már extrémebb reakciókat vált ki, a stresszre és szorongásra pedig a test vészhelyzetként értékelheti és emiatt hűt le a végtagokat, hogy a vért a belső szervekbe irányítsa A kevés alvás összekuszálja a biológiai órát, a gyors súlyvesztés pedig csökkenti a test természetes szigetelését. És persze olyan is van, hogy valaki szimplán fázós alkat – vagy épp hidegallergiával él. Ha nem tudsz megszabadulni a hidegérzettől, nem a pokrócok számát kell növelni először, hanem el kell menni kivizsgáltatni magunkat.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
