Virágkonyha Halmos Monikával: Az akác és a szerelem

Emlékszel még az akácvirág ízére, amit gyerekkorodban téptél a fáról? Jutott eszedbe azóta, hogy újra meg kellene kóstolni? Most virágzik az akác, mindenütt leng ez a forró, édes akácillat, beleszédül az ember, akár egy eszeveszett szerelembe. Vajon hogyan lehetne eltenni belőle későbbre?

Hiszen az a május annyi szépet hoz nekünk: a lilabugás orgonákat, a hajlongó virágfüzéreket, az üde, zöld erdőt, pici réti virágokat. Örvendeztet vidám madárdallal, mosolygós napsütéssel, reggeli harmatcseppekkel. És itt vannak a mézillatú májusi éjszakák. Akácvirágok fehér fürtjeitől habos a táj, az édes illat szinte ránk nehezedik. Talán nem is nehezedik, hiszen rá lehetne ülni, akár egy felhőre, és elszállani vele meseországba. Kár, hogy csak röpke napok erejéig idilli ez a kép, aztán, huss, elröpül, szomorú, száradt szirmok szállnak csak mindenütt.

De addig is élvezzük illatát és a gyerekkorból maradt ízeket. Süssünk bundában akácvirágot, a hétvége az utolsó alkalom idén arra, hogy élvezzük – és ha eddig még nem tettük, kipróbáljuk – ezt a finom ízekben tobzódó, májusi virágfürtöt!

Hozzávalók 4 személyre:

16 fürt akácvirág
2 tojás
2 evőkanál cukor
20 dkg liszt
2,5 dl tej
csipetnyi só
a sütéshez: olaj
a tálaláshoz: porcukor

Elkészítése: A tojásokat a cukorral habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet meg a tejet, pici sót. Az akácvirágfürtöket a sűrű masszába mártjuk, majd bő, forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Az olajból kiemelve lecsepegtetjük, és porcukorral meghintve kínáljuk.

További isteni receptekért kattints IDE.