A TV2 Mokka műsorvezetője érdekes személyiség, hiszen a csipkelődős, pikírt műsorvezetői álarc mögött, egy jószívű és kedves ember bújik meg, akivel jótékonykodásról és megosztó stílusáról beszélgettem.

Bevallom, bennem is volt egy kis fenntartás Kárász Róberttel szemben, hiszen őt az emberek vagy nagyon szeretik, vagy egyáltalán nem kedvelik. A műsorvezető állítja, hogy aki ismeri őt személyesen, az tudja, ha meg is bánt valakit szókimondó stílusával, utána egy simogatást is kap a buksijára. Robival jótékonysági maciárverésről és egy rá váró hatalmas kihívásról beszélgettem.

Fotó: Marton Szilvia/Origo

Hogyan indult a Fogadj Örökbe Egy Macit kezdeményezés, ami egyértelműen a te nevedhez fűződik?
„2012-ben a Fogadj Örökbe Egy Macit figyelemfelkeltő programnak indult, hogy a munkáltatók minél több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztassanak. Majd az első macis kampány sikere után eldöntöttem, hogy amint lesz rá lehetőségem, létrehozok egy munkahelyet, ahol fogyatékossággal élő emberek dolgoznak. 2013-ban már körvonalazódott a fejemben, hogy talán egy kávézóval kellene indulni.

Tavaly elkezdtem keresgélni olyan fővárosi ingatlanokat, amik üresen állnak és az alapítvánnyal felújíthatnánk. Amikor megmutatták nekem a volt Vörösmarty mozit, azonnal tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem. Most ott tartunk, hogy elkezdtük a munkálatokat, felújítjuk az épületet, kialakítjuk a tereket. A kisterem művészmozi marad, a nagytermet átalakítjuk koncertteremmé, ahol esténként kulturális programok lesznek. A folyosórendszert pedig felszabdaltuk, lesz kávézó, pékség és ajándékbolt, ahol a fogyatékkal élők által készített termékeket árusítjuk. 

Fotó: Marton Szilvia/Origo
Fogadj Örökbe Egy Macit
A Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány minden évben ismert emberek maciját bocsátja árverésre. Kárász Róbert olyan művészektől, sportolóktól kér macit, akik valós teljesítmény alapján váltak példaértékűvé. Az összegyűlt pénzből Robi olyan munkahelyet hoz létre, ahol fogyatékkal élők dolgozhatnak.

Úgy tudom, még jó pár jótékonysági projektben benne vagy.
Így van, ezeknél mind fontos volt számomra, hogy saját ötlet legyen. 2011-ben indítottam el az Ezer Lámpás Éjszakáját, ami az eltűnt gyermekekkel foglalkozik, ismert és sikeres programmá nőtte ki magát, több nemzetközi díjat is kapott. 2012-ben következett a Fogadj Örökbe Egy Macit elindítása és a Kapunyitási Pánik program, ami pályakezdő fiataloknak szól, aztán jött a Mol Motoros Family, amelynek keretén belül éppen a napokban adtunk át két tonna adományt és 30 számítógépet a Nagycsaládosok Országos Egyesületének és a Cseppkő Utca Gyermekotthon lakóinak. Tavaly pedig elindult a „3 jó cselekedet" , ami egy pályázathoz kapcsolódó díjátadó rendszer. Ide olyan cégek jelentkezését várjuk, amelyek egy év alatt legalább három jó cselekedetet hajtottak végre. 

Fotó: Marton Szilvia/Origo

Törőcsik Marival hogyan kerültél kapcsolatba, hiszen ő lett a Fogadj Örökbe Egy Macit alapítvány alapítója? 
Mari számomra – ahogy sok ember számára – egy példakép. Amikor először összeírtam, kiktől szeretnék macit, az ő nevét is felírtam. A legelső árverésen a művésznő maciját 750 000 forintért vette meg Mága Zoltán. Mari nem is akarta elhinni, hogy ennyi pénzért kelt el. Akkor megkérdeztem Törőcsik Maritól, mit szólna hozzá, ha létrehoznánk egy alapítványt, és ő lenne az alapítója. Azt válaszolta: „Róbert, soha életemben semmihez nem adtam a nevem, de amit maga csinál ezzel az üggyel, ezzel a jövőképpel, az tiszteletre méltó, és szeretnék segíteni magának." Gyakran beszélünk, és elmesélem neki, hogy állunk a projekttel, és büszke vagyok rá, hogy jön, segít, velünk van. 

Jó hallgatni, ahogy mesélsz ezekről a jótékonysági kezdeményezésekről, de mégis a tévében egy csipkelődő, pikírt pasit látunk, akit, valljuk be, sokan nem kedvelnek...
Alapvetően szeretnek a környezetemben lévő emberek. Akik eltöltöttek pár percet a társaságomban, azok arra jutnak, hogy szerethető pali vagyok. Egyébként szerintem is az vagyok, de mégis van bennem egy dafke, hogy a skorpiós énemet, ami bennem van, nem szeretném elfojtani azért, hogy szeressenek. Sosem törekedtem arra, hogy mindenkinek megfeleljek, az téves út lenne számomra. Az is jólesik, ha tudom, hogy valaki utál, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ez egyfajta perverzió.  Néha szeretek olyan lenni, aki odaszúr, odabök. A gonoszkodás, a pikírtkedés megvan a magánéletemben is, de mindenki tudja, hogy 10 másodperc múlva ugyanannak az embernek megsimogatom a fejét. Ez a kettőség mindig megvolt az életemben, és nem is szeretnék más mutatni, mint amilyen vagyok. 

Fotó: Marton Szilvia/Origo

Nagyon sok mindennel foglalkozol, hogyan kapcsolsz ki, van időd pihenni? 
Zűrös, nehéz éven vagyok túl, fizikailag, szellemileg megterhelt az elmúlt időszak. Kikapcsolni úgy tudok, hogy hetente két-három alkalommal sportolok. Ha ezt nem tenném meg, akkor a bennem felgyülemlett stressz már hazavágott volna. Muszáj időnként kiengednem magamból a gőzt, hiszen ott vannak a szeretteim.