Pár napja derült ki, hogy a veronai autópályán balesetet szenvedő busz vezetőjét alvászavarral kezelték, és ez okozhatta a tragédiát. Az áldozatok szülei és hozzátartozói nyílt levélben fogalmazták meg gondolataikat és gyűjtötték össze a tényeket az eddigi történésekkel kapcsolatban.

 Az érintettek a Blikk szerkesztőségébe juttatták el nyílt levelüket, amit mi is változtatás nélkül közlünk:

"A veronai gyászoló családok felhívása!

Kérjük mindenki segítségét, hogy a veronai buszbalesethez hasonló ne következhessen be, ne maradjon következmények nélkül az elhunyt 17 ember, főként gyermek halála.

Kedves Magyarország!

Több mint két hónappal a veronai balesetet követően, mi, az áldozatok szülei, hozzátartozói összefoglaljuk az elmúlt időszak történéseit. Miután a balesettel kapcsolatban egy könyvre való dokumentáció torlódott össze, így most – első körben – a fő felelőssel kapcsolatban reagálunk, tesszük meg megállapításainkat.
Tesszük azért, mert ellentétben a vörösiszap-katasztrófával, az azbesztperrel, és még sorolhatnánk az előző évek magyarországi vagy magyarokat érintő katasztrófáit (ahol nem találtak felelőst), itt szeretnénk rámutatni a felelősökre.

Konkrétumok:

  • A buszt V. János vezette, aki 1.5 éve alvási apnoe zavarban szenvedett, beteg volt.
  • Kezelésre járt, légzéskönnyítő készüléket kapott.
  • A vezetéstől hónapokra eltiltották 2016-ban.
  • A háziorvos/ üzemorvos valamely oknál fogva engedélyezte, hogy visszaüljön a kormány mögé.
  • Czakó Tibor, a Pizolit Kft. busztársaság vezetője tudott a kezelésekről, a betegségről.
  • Czakó Tibor munkaügyi pertől tartva nem mentette fel a munka alól, legalábbis erre hivatkozik.
  • Czakó Tibor mindezek tudatában feltette egy olyan járatra, amelyik busz a leghosszabb útra indult, a legveszélyesebb úton, a legnagyobb buszával, gyerekekkel a háta mögött, 24 órás vezetéssel, éjjel-nappali menetben. A legkockázatosabb fuvar. Ezekre a távolságokra csak 100%-os állapotban lévő vethető be.
  • 2016-ban négy olyan buszbaleset volt Magyarországon, ahol a sofőr alvási apnoe zavarban szenvedett, és elaludt a volán mögött.

Fentiek tudatában csak idő kérdése volt, hogy baleset következik be. A Pizolit Kft. busztársaság a mai napig változatlanul működik. A szakhatóságok nem nyilatkoznak.

Kérdéseim az olvasókhoz:

  • Ön feltenné olyan távolsági járatra a gyermekét, amelyet alvászavar betegségben szenvedő sofőr vezet?
  • Feltenné abban az esetben is, ha ez a busz egész éjszaka közlekedik?

Nekünk nem volt lehetőségünk dönteni. Nem közölték velünk, hogy egy beteg ember vezeti a járművet.

A busztársaság az első számú és legnagyobb felelős. A buszért és a sofőrért is ők felelnek. A jog szerint a busztársaságnak objektív felelőssége van a veszélyes üzem során előfordult eseményért.
Czakó Tiborral a gyászoló családok – a szülők kezdeményezésére – egy alkalommal találkoztak. Egy osztályteremnyi szülő várt rá. 30 percet késett. Ennyire érdekelte. Elmondta, hogy nem érzi magát felelősnek. Elmondta, hogy tudott a sofőr betegségéről. Kértük, hogy segítsen lezárni az ügyet, vállaljon részt a rendezésben az objektív felelősség tudatában. Jelezte, hogy nem akar ebben segíteni, a busztársaság jövője felülír mindent. Mi, szülők azt gondoltuk, hogy tette után azt fogja mondani, hogy mindenben segítem az áldozatok szüleit.

Czakó úr – a Mokkában való saját elmondása szerint – természetesen tudott mind a betegségről, mind a vezetéstől való átmeneti eltiltásról, mind pedig a vezetési képesség feltétellel történő megújításáról, azaz tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a sofőr csak úgy képes biztonságban hazahozni gyermekeinket, ha a készülék segítségével "kialudta magát".

Ezzel szemben Czakó úr úgy indította el az autóbuszt, hogy – a tervek szerint egész éjjeli vezetés mellett – másnap reggel értek volna Magyarországra, tehát gyakorlatilag elvette a sofőrtől azt a lehetőséget, hogy ki tudja pihenni magát. Ezen még az a tény sem változtat, hogy a busz váltott sofőrrel indult útnak, hiszen ez a megoldás csak teljesen egészséges vezetők között lehet biztonságos. A balesetet okozó, alvászavarral küzdő sofőr a baleset idején, 23 óra körül is vezetett, és éjjel még ugyanúgy vezetnie kellett volna, váltva a kollégáját, tehát semmilyen körülmények között nem volt lehetősége kipihennie magát. Erre egy alvászavarral küzdő sofőrnél kiemelt figyelmet kellett volna fordítani.

Ezek a biztonsági kockázatok már az utazás előtt is ismeretesek voltak Czakó úr előtt. Éppen ezért nem lett volna szabad egy hosszú, éjszakai vezetést is magában foglaló útra elengedni egy alvászavarral küzdő sofőrt.

Megkérnénk mindenkit, aki a következő időszakban buszt szeretne bérelni, vagy buszra szeretné tenni gyermekét, szeretteit, vállaljon szolidaritást, és Czakó Tibor felelős magatartásának eljöveteléig, felelősségének felvállalásáig, a rendezésben vállalt szerepének tisztázásáig a Pizolit Kft. busztársaság járműveire ne szálljon fel, ne rendeljen tőlük járatot, a megrendelt utazásokat, amennyiben ez nem jár anyagi hátránnyal, mondja fel!

A gyászoló családok"