A csivavák eredetileg némák voltak: így váltak szakrális ebekből mini státuszszimbólumokká


A kétezres évek cicababáinak legtrendibb kiegészítője nem valami táska vagy napszemüveg, hanem egy öleb volt. Doktor Szöszi, illetve Paris Hilton csivavái státusszimbólummá tették a fajt, melyek legalább annyi embert kergetnek ki a világegyetemből, mint amennyien rajonganak értük. Lássuk be, a világ legkisebb kutyafajtájának agresszivitása, fejhangon való ugatása, valamint bizarr külseje miatt okkal lopja ki magát az emberek szívéből. Azonban ha megvizsgáljuk a csivava eredetét, egy figyelemre méltó történet részesei lehetünk, mely jóval az aztékok előtt kezdődött.

Figyelembe véve, hogy milyen hangosak képesek lenni, meglepő lehet hallani, hogy a csivavák őse egy techichi névre hallgató dundi, néma kutyafajta volt. Sokan tévesen hiszik azt, hogy az aztékok kezdték meg tenyésztését, pedig ez a megtisztelő cím egy korábbi indián civilizáció, a tolték kultúra érdeme, akik egészen a 12. századig tenyésztették a testes, csivavaszerű fülekkel és koponyával megáldott állatot.

Amikor az azték civilizáció átvette a stafétát, ők is folytatták a kutyák tenyésztését: a mexikói meztelen kutya ősével keresztezték a techichit, létrehozva a mai csivavák előképét. Azonban Mexikó ősi népe nem hobbiállatként tartotta a kutyafajtát: úgy hitték, hogy a halott nemesek lelkének kísérő kell a túlvilágra, a csivava szelleme pedig képes elvinni a végcélig.
Éppen ezért amikor egy előkelő azték jobblétre szenderült, egy csivavát is feláldoztak rituális keretek között és mellé temették.
Régészeti bizonyítékok alapján a prekolumbián arisztokrácia nagy falkákban tartotta a csivava kutyákat, melyek olykor több száz főre dagadtak. Egy ilyen kutya értékes fizetőeszköz, vagyontárgy volt akkoriban, ám az évszázadok folyamán hétköznapi kedvencekké váltak, amik valamennyi társadalmi réteg otthonaiban ott voltak.
Egyes források arról is szólnak, hogy a csivava valamiféle jelzőkutya volt, mely magyarázat lehet dobhártyarepesztő hangjára és agresszív természetére. Azt már spanyol konkvisztádorok leveleiből tudjuk, hogy az ölebeket valaha megették, de arról is akadnak források, hogy szokatlanul magas testhőmérsékletük miatt lábmelegítőként is funkcionáltak. Azonban még ezen felül is számos összeesküvés-elmélet létezik az ősi amerikai kutyafaj eredetére.
A világ valaha élt legkisebb kutyafajtája a mexikói öleb volt, mely 18 cm-s hosszával és 8 cm-s magasságával még a mini csivaváknál is apróbb volt, mérete tengerimalacokéval vetekedett.
Szokatlan külseje okán számos legenda és tévhit kelt szárnyra arról, hogy honnan is származik a csivava, megkérdőjelezve a mexikói eredetet. Az egyik elmélet szerint európaiak által behurcolt máltai öleb volt, de Kína is a feltételezések között szerepelt.

Ennél is vadabb az a feltételezés, miszerint kutyák mellett patkányok, illetve helyi mókusfajták is keveredtek a csivavafajták tenyésztése során. Nem kell David Attenborough-nak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk ennek biológiai korlátait.
2013-ban és 2020-ban végzett genetikai vizsgálatok pontot tettek az ügy végére, ugyanis bebizonyosodott, hogy a csivava nemcsak, hogy Mexikóból származik, ráadásul az egyik legősibb amerikai kutyafajta is. Ugyanis az amerikai kontinensen mintegy 10 000 éve érkeztek Szibériából és évezredekig külön fejlődtek a világ többi kutyafajtájától. Ezek az ősi DNS-ek jelenleg csak a csivava kutyákban, illetve a fent említett mexikói szőrtelen kutyákban fedezhetők fel.
Egészen a 19. századig kellett várni arra, hogy a csivavát újra felfedezzék maguknak az európaiak és amerikaiak, mely Chihuahua államról kapta a nevét. Az első példányokat az 1880-as években vitték az Egyesült Államokba, csakhamar kedvelt hobbiállatok lettek. Érdekesség, hogy ezek még a hosszú szőrű fajták voltak, a ma is népszerű rövid szőrű csivavákat valószínűleg európai fajok, például pomerániai fajok keresztezésével tenyésztették ki.

Az első hivatalosan jegyzett amerikai csivava egy Midget nevű példány volt, ami 1904-ben került törzskönyvezésre. Ekkortól kezdődtek azok a tenyésztési programok, melyek miatt a csivavafajok napjainkban a túltenyésztés következményeit nyögik. A csivavafaj jellemzői közé tartoznak a mozgásszervi problémák, siketség, idegrendszeri gondok, a nőstények többsége nem is képes természetes szülésre.
A 20. század folyamán mind nagyobb népszerűség övezte a csivavafajtákat, melyek a kétezres években kaptak újabb figyelmet, többek között a Doktor Szöszi-filmek, illetve Paris Hilton kedvence, Tinkerbell nyomán. A csivaváknak napjainkban több tucat típusa létezik, a legkisebb felnőtt példányok még egy bögrében is kényelmesen elférnek, áruk kisebb havi fizetésekbe kerül.
Hosszú út vezetett a mexikói indiánok szakrális ebeitől a mai modern ölebekig. Azonban egyetlen vonás mindvégig jelen volt az évezredek alatt: jellemzően az elit státusszimbólumai voltak. Talán ez a hosszú, fordulatos történelem is hozzátesz a csivavák töretlen népszerűségéhez.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.