Aryee Claudia Dedei, vagy ahogy sokan ismerik, Tücsi és férje, Sofron István lesz a TV2 vadonatúj realityjének egyik sztárpárosa.

Az október 17-én induló Párharcban ismert emberek küzdenek meg egymással, de legfőképpen saját magukkal és a határaikkal, ugyanis extrém, néha pedig egészen veszélyes szituációkban kell helytállniuk.

Tücsivel a Life.hu készített interjút.

A műsorvezető és influenszer elmondta, mitől félt a legjobban, és hogyan viseli a távkapcsolatot, ugyanis férje egy másik ország hokicsapatában játszik. Tücsi mindent megtesz azért, hogy a családja a lehető legtöbb időt tölthesse együtt, ez viszont sok lemondással jár.

Mi a legnagyobb félelmed? Mitől tartottál a leginkább a műsor előtt?

– Irtózom az ízeltlábúaktól és a hüllőktől, és az igazat megvallva, úszni sem nagyon tudok, szóval a mélyebb vizekkel sem vagyok jó barátságban. Megpróbáltam legyőzni a félelmeimet és Sofival (Sofron István, Tücsi férje – a szerk.) beleadtunk mindent. Ő egy vérbeli sportoló, egy igazi küzdő, aki addig megy és csinálja, amíg el nem éri a célját, és sosem adja fel. Tudtam, hogy a pályán nem lehet gond, azt viszont kíváncsian vártam, hogy mi lesz a villában, hogyan fogunk tudni beilleszkedni a többiek közé. Az adásokból majd kiderül, hogyan sikerült. (nevet)

Hogy érzed, erősítette a kapcsolatotokat a forgatás során együtt megélt sok extrém, stresszes helyzet?

– Abszolút! Ez a pár hét nagyon intenzív volt, de pozitívan zártuk. Nem kellett semmi mással foglalkoznunk, csakis magunkkal, és ez még jobban összekovácsolt minket.

Újra az a szeleburdi, kis hóbortos csajszi vagyok, akibe anno beleszeretett.Forrás: TV2 Sajtószoba

Amióta megszületett a kislányotok, ez volt az első alkalom, hogy kettesben mentetek valahova?

– Ez volt az első, hogy ennyire sokáig távol voltunk Naruskától. Az első pár nap nagyon nehéz volt nélküle, nem is tudtam ellazulni, de szépen lassan feloldódtam, és láttam Sofin, hogy élvezi, hogy újra az a szeleburdi, kis hóbortos csajszi vagyok, akibe anno beleszeretett. Az az igazság, hogy rápörögtem az anyaságra, még mindig rengeteget stresszelek, szeretnék mindent jól csinálni, és arra törekszem, hogy Nara mindenből a legjobbat kapja. A hétköznapokban nem engedhetem el magam, de most a műsor alatt sikerült lazulni és kicsit újra a régi önmagam lehettem.

A forgatás után viszont újra a harcos anya került előtérbe?

– Visszatért. (nevet) De igyekszem jól egyensúlyozni a kettő között.

Egyensúlyozni kell a család és a munka, Erdély és Magyarország között is.

– Az idei nyár nagyon hamar elröpült, nem sokáig élvezhettük, és mivel elkezdődött az újabb hokiszezon, Sofi már vissza is ment Csíkszeredára. Neki nincs választási lehetősége, nem teheti meg, hogy hetente utazgat, ezért ilyenkor hónapokon át Erdélyben él. Narával nekünk kell hozzá alkalmazkodni, és így mi vagyunk azok, akik ingázunk a két ország között. Sofi mellett az elmúlt hat évben hozzászoktam már ehhez az életmódhoz, és ha mérges vagyok rá, mindig mondom neki, hogy mióta megismertem, azóta bőröndben élek. (nevet)

Támogattad abban, hogy szerződjön le még egy évre Csíkszeredára?

– A tavalyi idény végére nagyon elfáradtam az ingázásban, rengeteg fronton helyt kellett álljak, és azt mondtam Sofinak, hogy soha többet nem mehet vissza Csíkszeredára, mert nem bírom ezt egyedül. A gyereknevelés, a ház körüli teendők, a munka... egyszerűen túl sok volt. Aztán ahogy telt a nyár, teltek a napok és a hetek, egyszerűen hiányozni kezdtek az ottani emberek, a mesés táj, és bármennyire is nehéz időszak volt, nem akartam mindezt elengedni.

– Szeretem Sofit, támogatom mindenben és végül közösen úgy döntöttünk, folytassa. Naruska is imádja Erdélyt, ahol olyan gyerekkora lehet, amelyről más gyermek csak álmodhat. Folyton kint vagyunk a szabadban az állatok között, járjuk az erdőt, gombászunk, esténként a tűz mellett üldögélünk. Olyan embereket ismertünk meg Erdélyben, olyan barátaink lettek, akikért megéri vállalni a nehézségeket. Megtaláltuk ott a második otthonunkat.

Narát nem is köti most semmi ide?

– Az óvoda, de megbeszéltem velük, hogy csak akkor tudom vinni, amikor itthon vagyunk. Nara szerencsére nagyon ügyesen alkalmazkodik minden helyzethez, és úgy érzem, tényleg élvezi ezt a kalandot, amiben most részünk van. Amíg ezt a vidámságot látom rajta, addig én is boldog vagyok.

Sosem merült fel, hogy kiköltözzetek? Mármint véglegesen.

Egyszer már feladtam mindent Sofi miatt, felmondtam a tévénél és kiköltöztem vele az Egyesült Államokba. Tudja, hogy mindenben számíthat rám, de nem szeretném még egyszer a nulláról kezdeni, nem akarom megint teljesen újraépíteni magamat.

– Jelenleg van két vállalkozásom, ezek idekötnek Magyarországhoz, és rengeteg munkám van mindkettőben. Mellettük csinálom a saját YouTube-csatornámat és a platformjaimon is aktív vagyok, szerencsére ez megy a távolból, online is, de vannak ügyek, amelyeket csak személyesen lehet elintézni. Az otthon töltött napok ezért mindig meglehetősen sűrűek.

Mi a taktikád? Hogyan osztod be az idődet, hogy mindenre és mindenkire jusson, beleértve saját magadat is?

– Én a sor legvégén vagyok. (nevet) Ez a hibrid, kétlaki életmód sok lemondással jár, de nincs választási lehetőségem, mivel azt szeretném, hogy a lehető legtöbb időt együtt tudjuk tölteni hármasban. A munkám miatt én tudok jobban gazdálkodni az időmmel, így nekem kell alkalmazkodnom. Sokan nem értik, hogyan bírom, és néha én is besokallok, de szerintem ez alkat kérdése. Én így pottyantam a Földre, és ha nem lenne dolgom, nem lenne tennivaló, az unalom hamarabb felőrölne, mint ez a mostani pörgés.