Olyan világban élünk, amelyben a megcsalás, a hűtlenség gyakori probléma. Ez a jelenség részben a társadalom és a gazdaság változásaiból, részben a média üzeneteiből is táplálkozik. A fogyasztói társadalom abba az irányba sodorja tagjait, hogy a régi dolgokat gondozás és megjavítás helyett le kell cserélni egy másikra, egy újabbra. Eltűnnek az apró műhelyek és a sokoldalú mesteremberek, az elromlott eszközökhöz egyre kevésbé gyártanak alkatrészeket, "megéri" kicserélni az egész készüléket. Idejétmúlt a ragaszkodás szeretett tárgyainkhoz - üzeni napjaink nyugati világa. Nem csoda, ha ezek a környezeti szuggesztiók a párkapcsolatokra is hatást gyakorolnak.
Mi a hűség?
A téma egyik szakértője, Etchegoyen (2008) szerint a hűség állandóságot jelent. A hűség azt jelenti, hogy ellenáll valaki a változó körülményeknek, ingereknek, és azonos marad önmagával. Ezzel szemben a hűtlenség lényege a változékonyság, a sodródás ellenállás nélkül. Aki hűséges, az állandósága mellett elköteleződik és ellenáll a változást provokáló, pozitív élményeket ígérő csábításoknak. Nemcsak a párjához lehet az ember hű, hanem másfajta elköteleződéshez is: barátságokhoz, ígéretekhez, elvekhez.
Mi a hűtlenség?
A párkapcsolatok szintjén a férfiak és a nők részben eltérően vélekednek a hűség és hűtlenség fogalmáról. Számos kutatás igazolta, hogy a férfiak számára a szexuális megcsalatás a lényegesebb, nők számára pedig az érzelmi hűtlenség. Egy érdekes magyarázat szerint a férfi megcsalatása esetén eleve feltételezi a nő érzelmi kötődését is az új partnerhez, azaz nyomban két síkon érzi magát megcsalva. A nő párja szexuális kalandja esetén még reménykedhet abban, hogy ez a múló vágy nem jár érzelmi kötődéssel és a férfi továbbáll az új partnertől. Ha azonban a férfi beleszeret a rivális hölgybe (tehát érzelmileg kezd kötődni), akkor a szexuális kapcsolat létrejötte is feltételezhető. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, amiben több mint 1000 főt kérdeztek meg. A férfiak átlagosan 8 szexuális kalandra vágytak három éven belül, míg a nők csak egy, legfeljebb két partnerre. Egy másik felmérés szerint négyszer több olyan férfi van, akinek szexuális fantáziái szerint legalább száz partnere lesz élete során, mint nő.
A hűtlenség formái: titok, bizalom, szexualitás
A hűtlenséget több szinten is meg lehet határozni. Haraszti László (2005) szerint az első szint a titkolózás a partner előtt, mert ezzel kizárja őt a problémákból, így a megoldás elől is elveszi a lehetőséget. A második hűtlenségi forma a bizalom elvitele a kapcsolatból. Ez is a kizárás egy formája, a bizalmas információk (érzések, élmények, gondolatok) mással történő megosztása, különösen amikor a megcsalt partnert is érintő dolgokról van szó. A lojalitás elvesztése a kapcsolat igen súlyos tünete. A harmadik forma a szexuális hűtlenség. A kockázat, a tiltott gyümölcs, az újdonság stimuláló hatásúak a szexuális élményekre nézve is, amit félre lehet érteni és az új partnernek lehet tulajdonítani - holott lehet, hogy csupán a helyzetből fakad a fokozott öröm. A felek ilyenkor legszebb arcukat mutatják és csábítani akarnak, ami még jobban átfesti a prózaibb valóságot.
Az űrt tölti be a "fölösleges" harmadik
Irvin D. Yalom, az egzisztencialista pszichoterapeuta így fogalmaz: "A házasságtörő kapcsolatban az ember eltávolodik feleségétől/férjétől, kerüli az intimitást, nehogy elárulja titkát, visszautasítja a párterápiát, szándékosan tönkreteszi a házaséletet, hogy csökkentse a bűntudatot, és igazolja maga előtt a házasságtörést." A kiváló magyar szexuálpszichológus, Lux Elvira (2005) találó sorai szerint a párkapcsolatban élő két személy közé akkor kerülhet be a harmadik, ha a partnerek nem tudnak egységes egészként működni; egy hasadék, szakadék keletkezik és ez teremt "helyet" egy újabb résztvevő számára. Ezt azt jelenti, hogy akinek a valóságban is jól működik a kapcsolata (nem csupán a felszínen), az lesz a leginkább védett a megcsalatással szemben. A megelőzés legjobb módszere tehát a kapcsolat folyamatos gondozása, a másik fél valódi igényeinek meghallása és kölcsönös teljesítése.