párkapcsolat férfi társadalom szerelem
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha alfanőt játszol otthon (is), és minden apróság miatt leszidod a párodat, vagy minden eszközöddel aláásod a tekintélyét, csak azt bizonyítod, hogy a pasi, akivel élsz, nem egyenlő partner. Ne feledd, hogy ősidők óta csak a férfias férfi képes egy nőt oltalmazni és bátorítani, vagyis egyszerűen fogalmazva: csak ő legyőzhetetlen!

A nemek nagy háborúja - ki hordja a nadrágot?

Az ember természeténél fogva kooperációra törekvő lény, ám a férfi és a nő alapvető céljait tekintve ellenérdekelt. Ahhoz, hogy hosszú távon képesek legyenek a sikeres együttműködésre, egyetlen dologra van szükségük: összefogásra. Évszázadokon át úgy nevelték a lányokat, hogy az "igazi nő" feladata a háztartás vezetése és a gyereknevelés, a férfié a családfenntartás és a karrierépítés. Napjainkban a hagyományos nemi szerepek egyre inkább megkérdőjeleződnek. A '60-as években kibontakozó szexuális forradalom megváltozatta a nők helyzetét, akik ma már ugyanolyan szerepeket vállalhatnak, mint férfitársaik. A modern "hímek" közül sokan úgy érzik, hogy a világot a nők uralják, ezáltal ők elvesztették igazi szerepüket a társadalomban, és hiába igyekeznek visszanyerni férfiasságukat, a nők sárba tiporják jogaikat. Egy friss kutatás meglepő eredménye szerint tíz férfiből négy nem a pókoktól vagy a magasságtól retteg, hanem a parancsolgató nőktől.

Thinkstock
Thinkstock

Kramer kontra Kramer

A nők követelik az egyenlőséget, hogy női adottságaik a lehető legjobban kiteljesedjenek, és azt akarják bizonyítani, hogy ők mindenre képesek. Emancipált viselkedésüknek az lesz az eredménye, hogy a férfiak egyre gyengébbé, a nők pedig egyre dominánsabbá válnak. "A kitartást, szorgalmat, tűrést a gyermekek többnyire az édesapjuktól tanulják meg, ám a mai férfiakat nők nevelik, és a pasik nem elég erősek. Bizonytalanok abban, hogyan feleljenek meg a nők elvárásainak. Sokszor a nő is képtelen igényeket támaszt a férfivel szemben, amivel olyan terheket ró az ellenkező nem vállára, amelynek munkamánia, öngyilkosság vagy lelki problémák lehetnek a következményei. Példaként említeném, hogy az USA-ban szexuális zaklatásnak minősül az, amikor egy férfi szexuális tartalmú vicceket mesél, pedig ebben a szituációban a férfi pontosan férfiként kezelni a nőt. Ezzel szemben, ha egy nő valódi nőként viselkedik, azelőtt egyetlen férfi sem engedi meg magának az obszcenitást. A mai nőknek nehéz elfogadniuk, hogy otthon a férfi a beosztott, és a nő testesíti meg a főnököt" - mondja Tamási Erzsébet kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

A "nő mint áldozat"?

"A 20. század végétől 'a nők világában' élünk, a gyermekek és a nők problémáiról szinte mindig a nők szemszögéből ítélkezünk. Senki sem kíváncsi a férfiak történetére, sőt, még tudományos területeken sem vizsgálják annyiszor a férfiak helyzetét, mint a nőkét. Ebben a mai rendszerben - amikor felbomlik a férfi- és női szerepek közti harmónia - a párok sokszor nem működnek együtt még az utódokért sem. A nők férfi módra gondolkodnak, és például szülés után is hamar visszatérnek a munka világába, ami voltaképp a férfiak élettere. Ennek következménye, hogy a '60-as évek után (addig együttműködő párkapcsolat volt férfi és nő között) eljutottunk egy olyan világba, hogy a nő sokkal értékesebb a társadalom számára" - fűzi hozzá a szakértő. A szexuális forradalomnak köszönhetően a nők felszabadultak, az utódtervezésbe, a gyermeknevelésbe, a válás kérdésébe a férfi kevésbé szólhat bele. A mai nők közül sokan úgy gondolják, hogy a változások hátrányait köszönik, nem, csak az előnyös pozíciókat kérik, miközben méltányolják, hogy védtelenek, esendőek és kiszolgáltatottak. Ez pedig erősíti a "nő mint áldozat" státuszt, mert a társadalom az áldozatnak nyújt segítséget és együttérzést.

Thinkstock
Thinkstock

A modern társadalmak áldozata: a férfi

"Tévhit, hogy a férfiakkal szembeni erőszak általában családon belül történik, ahol a nő az egyetlen szenvedő fél. Az USA egyetemein számos vizsgálatot végeztek, amelyből kiderült, hogy nagyon sokszor éri a férfiakat is erőszak. A campusokon például a diáklányok kinézik maguknak a suli menő srácait - akik mellesleg komoly párkapcsolatban élnek, és eszük ágában sincs félrelépni -, verbálisan inzultálják, aztán leitatják őket, hogy elcsábíthassák az ellenszegülőt. Történt olyan eset is, hogy három lány orálisan elégítette ki a fiút, aki annyira berúgott, hogy semmire nem emlékezett, ám az ilyen típusú szexuális kapcsolat büntetőjogilag ugyanolyan erőszaknak számít" - vélekedik a szakértő. Ezeknek a bűncselekményeknek nagyon súlyos traumás következményei vannak, de erről nem veszünk tudomást. A férfinak mindig el kell rejteni az érzelmeit, és a bántalmazott nyilván nem fog feljelentést tenni a rendőrségen, mert úgysem hinnének neki. "Fontos kiemelni - folytatja dr. Tamási Erzsébet -, hogy a közhiedelmekkel ellentétben a bűncselekmények leggyakoribb áldozatai férfiak, ahogy a legtöbb bűntényt is egyedülálló, fiatal, városi férfi követi el.

Károly, taxisofőr (34)

"A múltkor velem is hasonló eset történt - sajnos ebben az évben nem először. Előző nap éjszakás voltam és aludtam, amikor hazajött a feleségem, felkeltett, és elkezdett kiabálni, hogy gyűlöl engem, és én vagyok az oka annak, hogy boldogtalan. Amikor megpróbáltam leállítani, a falhoz lökött, és úgy bevertem a fejemet, hogy felrepedt a homlokom. A feleségem másnap azt mondta, hogy megbánta, amit tett, de értsem meg, hogy aznap nagyon felidegesítette a főnöke. Próbáltam ráébreszteni arra, hogy abnormális, ha így viselkedik, és orvosra lenne szüksége, erre megint a fejemhez vágta, hogy minden csakis az én hibám, mert ha olyan munkám lenne, amiből meg tudnánk élni, akkor nem kellene elviselnie a munkahelyi megaláztatásokat. A gyerekek miatt soha nem fogom őt elhagyni, de azok a sebek, amiket a lelkemben okozott, soha nem fognak begyógyulni."

Ki védi meg a férfit?

Az amerikai komikus, Phil Hartman soha nem beszélt házassági problémájáról, kivéve a "vicces" történeteket, hogy csak akkor hagyta el az otthonát, amikor féltékenységi rohamot kapott a felesége. A tévésztár sokáig azt mondta mindenkinek - mint oly sok férfitársa -, hogy csodálatos a házassága, ám az ő élete tragédiával végződött, miután érzelmileg labilis neje egy átmulatott éjszaka után lelőtte. A családon belüli erőszak a közfelfogásban a nőkkel és a gyerekekkel szemben megnyilvánuló férfi agressziót jelenti, és a férfiak bántalmazottként vagy áldozatként elvétve fordulnak elő. Amikor a férfi az áldozat, két akadállyal kell szembesülnie: elsősorban azzal, hogy bizonyítania kell áldozati státuszát, másrészt azt is biztosítania kell, hogy megvédje gyermekeit a bántalmazó anyától. Családon belüli erőszak esetén a legtöbb férfi úgy reagál, hogy néma marad: a hallgatást gyakran olyan tényezők ösztönzik, mint a félelem a megbélyegzéstől, a nevetségessé válástól, és az a felismerés, hogy vallomása után valószínűleg kilakoltatják. Még ha a férfi bizonyítja is a bíróság előtt, hogy ő az áldozat, általában elválasztják a gyermekeitől, akikkel gyakran csak komoly nehézségek árán tarthat fenn rendszeres kapcsolatot, tehát valójában őt kezelik elkövetőként az áldozat helyett.

Forrás: AFP
Forrás: AFP

Phil Hartman

A férfi áldozatok társadalmi stigmákat viselnek

A férfiaktól elvárják, hogy felelősséget vállaljanak erőszakos tetteikért, ám ha egy nő az elkövető, komplett kifogáslista áll rendelkezésére: szülés utáni depresszió, stressz, klimax, gyerekkori traumák, önvédelem stb. Amikor a nő viselkedik erőszakosan a párkapcsolatban, akkor még nem feltétlenül gondolják róla azt, hogy rossz anya, ezzel szemben, ha egy férfi erőszakos, gyakran megkapja azt is a társadalomtól, hogy alkalmatlan a szülői szerepre. A törvény abból indul ki, hogy a gyermeknek szinte mindig jobb helye van az édesanyánál, ezért a bántalmazott férfiak számára az egyetlen lehetőség, ha beletörődnek a visszaélésbe, vagy felelősséget vállalnak a hamis vádakért, mert számukra nincs valódi védelem, ahogy támogató szervezetek sem. Ugyanakkor a társadalom nem rendelkezik azzal a joggal, hogy nemek alapján diszkriminálja a családon belüli erőszakot, ezért ugyanazt a védelmet és segítséget kell (ene) megadnia a férfiak számára is.

Zoltán, mérnök (42)

"Évekkel ezelőtt együtt éltem egy nővel, akivel már régóta nem tartom a kapcsolatot, mégis hatással van az egész életemre. Katival egy rendezvényen találkoztam, és rögtön megtetszett, mert rendkívül határozottnak és céltudatosnak tűnt. Pár hét randizgatás után hozzá költöztem. Eleinte nagyon kedves volt, aztán hamar megmutatta a valódi énjét. Ha valami nem tetszett neki, akkor üvöltözött, és sokszor ivott erősebb dolgokat is, ilyenkor pedig egyszerűen nem lehetett bírni vele. Súlyos érzelmi kitörései voltak, egyszer gondoskodó volt, máskor pedig olyan dühkitöréseket produkált, hogy szinte féltem tőle. Amikor egyik este hosszú tépelődés után erőt vettem magamon, és elmondtam neki, hogy véget akarok vetni ennek az egésznek, hirtelen fojtogatni kezdett. Utána is többször előfordult, hogy rám támadt, és mivel nem akartam börtönben végezni, egyik éjjel összepakoltam minden ruhámat, és elköltöztem tőle. Utána módszeresen ki akart csinálni, feljelentett mindenféle hazugságokkal, és rengeteg pénzembe került, hogy tisztázzam magam a valótlan vádak alól. A hozzám hasonló helyzetben lévő férfiaknak az egyetlen lehetősége, ha minél hangosabban és gyakrabban felszólalunk, hogy a világ ránk is figyeljen."

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.