A felismerés önmagában mit sem ér, ha nem párosul egy olyan döntéssel, hogy mit fogsz másképp tenni. Ha valaki mindig az út bal oldalán megy haza, az egy szokás. Ha ott minden alkalommal kirabolják, az egy kellemetlen szituáció...

Amennyiben ezt felismeri (na jó, ezt nem túl nehéz), az egy hálás állapot. De ha ezután is az út bal oldalán megy haza, ráadásul úgy, hogy meg sem tanulja megvédeni magát, kíséretet sem kér, de még egy fél téglát sem vesz a kezébe, nos, erre mondhatnánk, hogy nincs túl sok valóságalapja panaszkodni, de inkább az a helytálló megfogalmazás, hogy megérdemli. 

Forrás: Thinkstock

A jó dolgok reménye sokszor nem sarkall cselekvésre, legfeljebb egy vágyat képes kialakítani. Úgy tűnik, hogy a nemkívánatos és kényelmetlen történésekre óhatatlanul szükség van, hogy döntésekre és tettekre késztessék az embert. 

Pilát Gábor
Pilát Gábor

Az elmúlt húsz évben közel 15 ezer embernek tartottam tréningeket és konziltációkat. Túl sok olyan párkapcsolatot láttam, amiről ugyan nem jelenthetjük ki, hogy vergődnek, vagy a szakadék szélén billegnek, de azt igen, hogy messze nem tudták kihozni belőle a maximumot, és tartósan megélni azokat az érzéseket, amelyek lehetőség szintjén benne voltak. És miért? "Csupán" a szerelmen kívüleső összefüggések ismeretének hiánya miatt.

A "Tabuk nélkül a párkapcsolatról" közösséget azzal a céllal hoztam létre, hogy a tapasztalataim alapján támogatást, segítséget nyújtsak azoknak a pároknak és párjukat kereső embereknek, akik minőségi élet megélésére törekszenek, legyen az párkapcsolat, munka, gyereknevelés, vagy önmagunk megtalálása a világban.

www.pilatgabor.hu,
Facebook/Tabuk nélkül a párkapcsolatról

És mi van akkor, ha a rossz dolgok sem visznek a tettek mezejére?  

A válasz talán túl egyszerű és túl kézenfekvő és túl fájdalmas ahhoz, hogy ránézzünk, pedig nem bonyolultabb, mint egy pofon. Még mindig a komfortzónádon belül vagy, és még mindig nem elég rossz a helyzet. 

Tehát, ha a felismerésed már megjött, de te csak félkábán és bénultan azt motyogod magadban, hogy: "Ez így nem mehet tovább, most már döntenem és változtatom kell...”  

viszont nem teszel semmit, akkor nyugodtan konstatálhatod: nyakig ér a szar, de még sajnos nem lötykölik.