A világ is imádja a magyar filmeket - íme, az elmúlt 50 év legsikeresebb alkotásai

Szegénylegények (1965)

Jancsó Miklós remekműve az 1848-49-es szabadságharc leverése után játszódik, de bámulatos, újító formanyelven megfogalmazott története általános példázattá válik a diktatúrák és a bennük élő emberek természetéről. A Szegénylegények Cannes-ban a nemzetközi filmkritikusok díját nyerte el, majd ugyanezt megismételte Locarnóban is, Londonban pedig az év külföldi filmjének választották. Jancsó később szinte hazajárt Cannes-ba: hat további rendezése szerepelt a versenyprogramban, egy alkalommal a legjobb rendezésért is jutalmazták (Még kér a nép), 1979-ben pedig életműdíjat kapott.

Szerelem (1971)

Sokan a Szegénylegények és a Szindbád mellett minden idők három legjobb magyar filmje között tartják számon Makk Károly rendezését, amelyben két nő élete fonódik össze, akik mindketten ugyanazt a férfit várják: a politikai okokból (vélhetően '56 után) bebörtönzött János felesége és anyja egymást támogatja lelkileg, akár a kegyes hazugságot is bevetve, miközben az ágyban fekvő idős asszony zseniálisan megjelenített emlékeiben felvillannak a családtörténet régi képei is. Törőcsik Mari és Darvas Iván kettőse színészi elismerést nyert Cannes-ban, Makk Károly a zsűri díját és rendezői különdíjat. A Szerelem felkerült 2001-ben a neves brit lap, a Guardian által a 20. század 100 legjobb filmjét összegyűjtő listára is.

Örökbefogadás (1975)

Mészáros Márta filmje kevésbé része a nagy hazai filmklasszikusok kánonjának, mint a listánk korábbi szereplői, noha ez a film érte el a magyar mozi valaha volt legkiemelkedőbb fesztiválsikerét: egyedüliként tudott fődíjat nyerni a három hagyományos nagy fesztivál, Cannes, Velence és Berlin egyikén, amikor 1975-ben Arany Medvét kapott az utóbbi helyszínen. A film főhőse egy megözvegyült munkásasszony, akinek a magányos életébe egy intézetből szökött lány hoz változást.

A légy (1980)

Rófusz Ferenc animációs rövidfilmje az első magyar Oscar-díjas alkotás, a története egy légy szemszögéből mutatja be a világot, az emberek házában rejlő „kalandokat” és veszélyeket. Rófusz politikai okokból nem lehetett jelen az Oscar-gálán, és maga a szobor is csak hosszas huzavona után került vissza hozzá az azt átvevő pártfunkcionáriustól. A légy pedig körberepülte a világ animációs fesztiváljait, és szinte mindenhonnan díjjal tért haza.

Mephisto (1981)

Máig az egyetlen magyar Oscar-díjas nagyjátékfilm Szabó István alkotása, amelyet a legjobb külföldi film kategóriájában hirdetett ki győztesként 1982-ben az Amerikai Filmakadémia. A Klaus Mann regényéből készült film a náci Németország ünnepelt színészének drámáját mutatja be: mennyire maradhat független a művészet a politikától? Eladhatja-e a művész a lelkét az alkotás érdekében? A Mephisto ráadásul nem csak Amerikában kapott díjat: Cannes-ban a legjobb forgatókönyvért és a kritikusok díjával jutalmazták, Olaszországban és Londonban pedig az év külföldi filmjének választották.

Macskafogó (1986)

Nem szerepelt neves díjkiosztókon, de más formában mégis a magyar film egyik legnagyobb külföldi sikere. Ternovszky Béla animációs filmje a macskák és az egerek küzdelmét meséli el, Grabowski kalandjaival a középpontban. A Macskafogót a világ rengeteg országában mutatták be sikerrel a mozikban vagy a tévében, így világviszonylatban vélhetően az utóbbi ötven év legnézettebb magyar filmjét tisztelhetjük benne.

Saul fia (2015)

A lágerek világát egészen újfajta szemszögből megmutató Saul fia az idei cannes-i fesztivál egyik nagy meglepetése volt: a zsűri nagydíja, nemzetközi kritikusok díja, különdíj a hangmérnöknek... Ha még azt is hozzátesszük, hogy ez Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje rendezőként, úgy még hihetetlenebb a siker. Június 11-től már a hazai mozikban is látható az alkotás, amely időközben a következő Oscar-díj hivatalos magyar nevezettje is lett, így ott is szoríthatunk érte.