Farsangfarka - Mit ünneplünk ezeken a napokon?

Fotó: Polyák Attila - Origo -
farsang farsangfarka
A farsang igen közkedvelt ünnep, hiszen ebben az időszakban általában a báloké és a hatalmas lakomáké a főszerep. Nem csoda, hogy kicsik és nagyok örömüket lelik benne, ahogy az sem, hogy ezt a hagyományt nagyon sokan igyekeznek megőrizni.

Farsangi időszaknak nevezzük a vízkereszttől kezdődő, és a nagyböjt napjáig terjedő időszakot. Érdekessége, hogy más ünnepeinktől eltérően, nem társul hozzá semmilyen jelentős vallási esemény, hanem szinte csak a néphagyományokról szól. Persze nem kapott mindig ekkora teret az emberek életében, mint most, a XVI. és XVII. században például kifejezetten tiltották, mert akkoriban úgy gondolták, hogy ez az ünnep inkább a bujaságot szimbolizálja, mint a tél búcsúztatását.

Farsangi karnevál, azaz farsangfarka

Nem túlzás azt állítani, hogy ez a farsangi időszak fénypontja. Farsangfarka a farsangvasárnaptól húshagyókeddig terjedő utolsó 3 nap összességét jelenti."Felkötjük a farsang farkát" - ezt mondták úgy 50 évvel ezelőtt az emberek, ha összejöttek a barátokkal, rokonokkal farsang idején. A carnevale szó a „carne" (latinul hús) szóból és a „levare" (latinul elhagyni) szóból ered, tehát egyfajta búcsúzást jelent a hústól. Ilyenkor tartjuk a legnagyobb mulatságokat, és ezzel együtt búcsúztatjuk el a telet is.

  • Farsangfarka első napja farsangvasárnap, ami sok helyen párválasztó napnak is számított. A lányok bokrétákat osztogattak a legényeknek - de persze csak azoknak, akik tetszettek nekik - , ők pedig farsangvasárnap kitűzték a kalapjukra azt a bokrétát, amit a kiválasztott lányoktól kaptak.
  • Farsangfarka második napja farsanghétfő, ekkor tartották az asszonyfarsangot is, ami egy, a Balaton-felvidékről származó hagyomány. Ekkor a lányok, nők és asszonyok férfi ruhába öltöztek, és férfi módjára szórakoztak egész nap - ilyenkor még alkoholt is ittak.
  • Farsangfarka utolsó napját húshagyó keddnek nevezik, amely már erősen összeköttetésben áll a nagyböjttel. Ilyenkor búcsúztatják a telet is, melyet egyes helyeken szalmabábú vagy koporsóégetéssel szimbolizálnak. Hazánkban is számos télbúcsúztató hagyomány él, legismertebb a tikverőzés és a busójárás, de más országok nagyvárosaiban is hagyománya van a farsangi ünneplésnek, gondoljunk csak a riói vagy a velencei karneválra.
Más országok nagyvárosaiban is hagyománya van a farsangi ünneplésnek, gondoljunk csak a velencei karneválra Forrás: MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola

Mohácsi busójárás

Ez a farsangi, télűző népszokások közül a legismertebb, és talán a legkedveltebb is. Ezen a különleges napon az emberek (busók) ijesztő ruhákba bújnak, és így vonulnak végig a településen. Jellegzetességük, hogy mindegyikük faálarcot, illetve hatalmas bundákat visel, és hangszerek - és egyéb zajkeltő eszközök - kíséretében vonulnak fel.

Az álarcok hagyományosan fűzfából faragott, egyedi kivitelű kellékek, amelyeket állatvérrel festenek.

Ehhez jön a bocskor, a csizma, egy fehér vászonnadrág és a bundájával kifordított birkabőr, amelyre kolompok vannak rögzítve egy deréknál átkötött láncon vagy kötélen. A felvonulást koporsóégetéssel zárják, így búcsúztatják a telet, és köszöntik az érkező tavaszt.

Ezen a különleges napon az emberek (busók) ijesztő ruhákba bújnak, és így vonulnak végig a településen Fotó: Polyák Attila - Origo

Mohai tikverőzés

Ez a hagyomány is a beöltözésről és a közös ünneplésről szól, de a tikverőzés inkább a szerencse, a termékenység, vidámság és a jólét hírnökeként van számontartva. Tikverőzés idején mindenki a saját életkorának megfelelő szerepben vesz részt. A fiatal, 14-20 év közötti fiúk az apjuktól, nagyapjuktól örökölt maskarákat öltik fel, melyet saját kezűleg készített elemekkel egészítenek ki. Természetesen itt is elengedhetetlen kellék a maszk. A jelmezes felvonuláson négy tipikus alakot különböztetnek meg.

  • Az első a lánynak öltözött tikverő, aki a termékenységet szimbolizálja. Szalagokkal díszített ruhát visel, és életadományokat gyűjt.
  • A második alak a bohóc, akinek feladata a lánynak öltözött tikverő védelme, illetve az ő feladata az is, hogy a házakat járva mindenkit bekenjen korommal - és elvigye az aktuális házigazda tyúkóljából a tojásokat.
  • A harmadik szereplő a török, akinek ruháját óriási szalmakötegekkel tömik ki. Ő a bohócok célpontja, akit látványosan gúnyolnak, lökdösnek - így megemlékezve a hosszú idő után elkergetett törökökről.
  • A negyedik karakter pedig a kéményseprő, aki kulcsfontosságú, hiszen ő jelképezi a szerencsét.

A cikket a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.