Gyerekkora óta járja hegedűjével a világot, ma a magyar színpadokon varázsolja el a közönséget Nédó Olga

Shakespeare szerint "Színház az egész világ!", s ez rád is igaz, még ha hegedűvel is áll a színpadra. Hogy kezdődött és hol tart a színházi karrierje?
"Mindig is közel állt hozzám a színház világa. Korábban lehetőséget kaptam szerepelni több előadásban, főleg musicalekben. Ezek közül is a legemlékezetesebb az Édes Anna volt, amit Tóth Ádám rendezett, és több ezer ember látta. A legérdekesebb és legmeglepőbb feladattal 2018-ban szembesültem, amikor Andrási Attila, az Udvari Kamaraszínház rendezője és művészeti vezetője felkért, hogy játsszak a TIZENNYOLC című történelmi drámájában. Igazi kihívásnak tekintettem, és természetesen igent mondtam. Attilával azóta is nagyon jól tudunk együtt dolgozni.
A társulat valamennyi előadását szeretem, de a szívemhez még mindig a TIZENNYOLC áll a legközelebb, amit a mai napig nagy sikerrel játszunk. Magától értetődik, hogy egy színházi légkör egészen más hangulatot varázsol a hétköznapjaimba. És ez csodálatos! De azért nincs szándékomba átnyergelni, és nem pályázom színészi babérokra. Persze, mint minden művészben, bennem is ott bujkál egy egészséges szereplési vágy, de ezt maximálisan kiélem hegedűművészként."

Koncerteztél többek között az Egyesült Államokban, valamint Afrika, Ázsia és Európa nagyvárosaiban egyaránt, de Kínában is megfordult már. Első külföldi turnéja Olaszországban volt, ahova azóta négy alkalommal is visszahívták, később Spanyolországban lépett fel. Szeretsz utazni?
"Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen gyermekkorom óta járom a világot a hegedűmmel. Általában próbálom úgy szervezni az utakat, hogy ne csak a munkáról szóljon, hanem legyen időm városnézésre, feltöltődésre. Szeretek új kultúrákat megismerni, és a helyi gasztronómiát kipróbálni. Útjaim során számos világhírű művésszel is találkoztam, és ez fantasztikus élmény. Legemlékezetesebb fellépésem a 2010-es Budapesti Operabálon volt, José Cura világhírű tenorral, de Richard Cleydermannal is szerepeltem már együtt. Azt gondolom, hogy minden művész vágya, hogy olyan emberekkel lépjen fel egy színpadra, akik példaképei lehetnek, akikre felnéz. Akkor ezt álomként éltem meg. Utólag visszagondolva pedig még nagyobb dolognak tűnik. Minap kezembe akadt José Curaval egy közös fotó, és bevallom, meghatódtam. Büszke vagyok, hogy ilyen művészekkel lehettem egy pódiumon."

A klasszikus zenei műfajon kívül az igényes könnyűzene világában is otthonosan mozog. A musicalek, a filmzene- vagy az operett/opera irodalom gyöngyszemei is megtalálhatók repertoárjában. Művészi küldetésének tekinted a komolyzene és a népzene népszerűsítését a közönség, és különösen a fiatalok körében?
"Nevezhetjük küldetésnek is, és tény, hogy sok mindent megteszek azért, hogy a fiatalok felfigyeljenek a klasszikus zene szépségeire. A mai rohanó és nagyon gyorsan változó világban szükség van ezekre a kincsekre. Sajnos mostanában a felnövekvő generáció nem hallgat sem klasszikus-, sem népzenét, és hangszert sem tanul. Ezért próbálom ötvözni a klasszikus zenét a modern zenével, a népdalokat a korszerű hangzásvilággal. Továbbadva ezeket az értékeket és kincseket, össze lehet kapcsolni a korosztályokat."

24 évesen szerezted meg hegedűtanári és kamaraművészi diplomáját. Hogy képzelted akkor a jövődet?
"Hát koronavírusra, bevallom, nem számítottam. Mindenesetre a karrierem szempontjából kegyes volt hozzám a sors. Mindig is nagy álmom volt, hogy saját önálló lemezt készítsek, és ezt meg is valósítottam. Természetesen friss diplomásként még nem gondoltam, hogy mára már a harmadik albumomat tartom majd a kezemben. A RÉGEN ÉS MA projekt keretében megjelent "...MERT HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG" című ingyen letölthető albumom, melyen magyar népdalok mai, korszerű hangzásvilágú feldolgozása hallható. Gitár, zongora, fuvola, doromb, basszusgitár, hegedű tolmácsolásában élednek újjá az ismert és kevésbé ismert dallamok. A három lemezem közül ezt érzem a legfontosabbnak. Ez a CD a népdalok újragondolása, hagyomány és merész modernség ötvözése. A Hejj Dunáról c. népdal azért lett az első dal a korongon, mert a doromb és a basszusgitár gyökeresen eltérő hangzásvilágának találkozásából fantasztikus dolog sült ki. Az albumon hallható Látod édesanyám című dalt nemrég elvesztett édesanyám emlékének ajánlottam. Érdekessége, hogy a modern zenét párosítottuk a régi magyar népdalhoz, s így különleges zenei csemege keletkezett. S bár a felvétel közben nem mindig sikerült leküzdenem a sírást, de talán épp azért lett ennyire jó, mivel a legmélyebb érzések találkoznak benne. Ha még sokáig folytatódik a karantén, hamarosan elkészülhet a negyedik lemezem (nevet). De komolyra fordítva a szót, nehezen viselem, hogy hiányzik a színpad és a közönség. Szeretnék mihamarabb visszaállni, de tudom, hogy ez egyelőre nem lehetséges, és bízom abban. hogy minél előbb véget ér ez az időszak."