Pesti mesék: Kegyetlen kivégzés helyszíne volt ez a jól ismert fővárosi park

Forrás: Fortepan/UVATERV -
Pesti mesék magazin Vérmező Budapest
Kevés félelmetesebb névvel rendelkező budapesti közterület létezik, mint a Vérmező, és ennek a budai parknak a története valóban rejt néhány horrorisztikus részletet. Utánajártunk a Vérmező nevének és történetének.

A horrorfilmekbe illő nevét a Vérmező egy horrorfilmekbe illő eseménysorról kapta: 1795. május 20-án ugyanis itt vágta le a hóhér a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek fejét, így a halálos ítéletük végrehajtásának végére valóban bőséggel áztatta a vérük az itteni mezőt. A magyar jakobinusok nem magukat hívták így, inkább egyfajta gúnynévként tapadt rájuk ez az elnevezés, amit aztán az utókor is átvett. A jakobinus párhuzam csak annyiban stimmelt, hogy a francia forradalom néhány évvel korábbi eseményein felbuzdulva kezdtek szervezkedésbe a császári hatalom ellen, köztársasági eszményekkel. A kalandos életű, korábban ferences szerzetesként, egyetemi tudóstanárként és császári besúgóként is tevékenykedő Martinovics Ignác vezette mozgalom azonban gyorsan lebukott, a tagjainak nagy részét börtönbe vetették, öt vezetőjét pedig a mai Vérmezőn kivégezték, hogy onnantól kezdve így emlegesse a köznyelv ezt a területet.

A budai Vár hegyének nyugati lábánál fekvő Vérmezőről kevesek tudják, hogy a mélyben egy patak is folyik alatta. Ez az Ördög-árok, ami évszázadokon át a felszínen futott, Hűvösvölgy felől érkezve egészen a mai Erzsébet-hídig, ahol a Dunába ömlik. A nevét onnan kapta, hogy amikor kevés volt benne a víz, elég kellemetlen szagot árasztott, ezért is döntöttek aztán a befedése mellett a 19. század második felében. De ennek a pataknak köszönhető az is, hogy létrejött a mai Vérmező területe, hiszen még a földtörténeti pleisztocén korban a vízfolyás hordalékja képezett itt lapályt.

Vérmező, háttérben a Déli pályaudvar és az Alkotás utca házai (1952) Forrás: Fortepan/UVATERV

A középkorban még Buda területe gyakorlatilag a mai Várra korlátozódott, így aztán ilyen közel hozzá is már egy külön település feküdt: a kis Logod falu állt a mai Vérmező helyén. A falu a török időkben pusztult el, a nevét pedig a Kosztolányi Hajnali részegségében is megénekelt Logodi utca őrzi. A török kiűzése után évszázadokig üresen állt ez a környék, a funkciója pedig az úgy nevezett 'glacis' volt, vagyis a vár védelme számára a láthatóságot és kilövést biztosító terület. Emiatt az ilyen övezetek határait a várfaltól egy puska/ágyúlövésnyire húzták meg, és ma sincs távolabb onnan a Vérmező.

Egészen a 18. század végéig nem is volt szabad ott építkezni a környéken a glacis funkciója miatt, és amikor elkezdtek az első házak megépülni, kisebb lett az itteni rét, de megmaradt. Sokáig kaszálónak használták, méghozzá a várnagy kezelésében, és ezért a neve ekkoriban General-Wiese, azaz Generális rét volt – egészen a már említett véres eseményig. Hogy inkább park funkciót kapjon a terület, az először 1820-ban merült fel, de ennek teljes megvalósulásába még sokáig közbeszólt a történelem. Az 1848-as szabadságharc idején itt gyülekeztek a Pákozdra induló felkelő csapatok, a Bach-korszakban a császári sereg használta gyakorlótérnek. A millenniumkor óriási népünnepély helyszíne volt, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg felavatása zajlott itt. A két világháború között lovaspályának adott otthont. A második világháborúban ez volt az a terület, ahol a város központjában le tudtak szállni kisebb repülőgépek is. Emiatt aztán a harcok befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok hevertek szerteszét a Vérmezőn.

Vérmező, díszszemle a budai Várból nézve, háttérben középen a Déli pályaudvar (1935) Forrás: Fortepan/Somlai Tibor

A mai, közpark funkcióját és formáját a második világháború utáni években nyerte el. Az eredetileg jóval mélyebben fekvő, teknőszerű Vérmezőt feltöltötték a szétlőtt Vár törmelékeivel, mintegy két méterrel megemelve a talajszintjét. Parkosítás indult faültetésekkel, a mai alakját pedig akkor kapta meg végleg a Vérmező, amikor a nyugati oldaláról egy darabot annak építése idején a Déli pályaudvar kapott meg.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.