Pesti mesék: miért épp a bosnyákokról nevezték el Zugló főterét?

Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely -
Bosnyák tér Pesti mesék Zugló
Az Osztrák-Magyar Monarchia balul sikerült balkáni akciói nem csak egy világháborút robbantottak ki, de közvetve a Bosnyák tér nevét is eredményezték. Hogy miként? Kiderül a cikkünkből, amiben áttekintjük Zugló főterének történetét.

A Thököly út és a Nagy Lajos király útja találkozásánál fekvő Bosnyák tér ma a 14. kerület, azaz Zugló legnagyobb tere és legfontosabb közlekedési csomópontja. Ezen a területen azonban évszázadokig csak erdős-mocsaras vidék feküdt, akkoriban még messze Pest városának határán és falain kívül. A közeli Rákos mezején persze zajlottak fontos történelmi események, elsősorban a középkori országgyűlések, de a környék lakatlannak számított, a 17. században pedig még kopárrá is vált a városi építkezésekhez kapcsolódó fakitermelés miatt. A 19. század második felében kezdtek nyaralók épülni errefelé, de még a 20. század első éveiben is főleg kertészetekkel találkozhatott itt az erre járó. Csak 1900-ban adták át a mai Bosnyák térhez közeli vasúti forgalmi terepet, ami bekapcsolta a környéket a város közlekedésének vérkeringésébe.

A tér 1901-ben lett hivatalosan is közterület, és ekkor kapta meg a nevét is, méghozzá egyenesen az akkori uralkodótól, Ferenc Józseftől. És hogy miért épp Bosnyák? Mert az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta Boszniát, ami 1908-tól hivatalosan a Habsburgok birodalmának része lett, és a Budai Királyi Palota testőrségébe Ferenc József bosnyák katonákat soroztatott be, akiknek a gyakorlóteréül épp ezt a területet jelölték ki. Így az itt gyakorlatozó bosnyák katonák adták a tér nevét, és azok után is ez maradt, hogy Ferenc József számára többszörösen is balszerencsét hozott Bosznia: 1911-es látogatásakor sikertelen merényletet követtek el ellene ott, 1914-ben pedig az unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst szintén Boszniában lőtte le Gavrilo Princip, ami az első világháború kitörését hozta el magával.

Bosnyák tér, piac, balra a Páduai Szent Antal-templom, 1957. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely

A mai Bosnyák teret meghatározó fő funkciók is a 20. század első éveiben alakultak itt ki. A közlekedési csomópont jellegét megalapozó zuglói forgalmi telepet 1899-ben hozták itt létre, amihez egy óriási, 4383 négyzetméteres nagy kocsiszínt is építették 1907-ben. A Bosnyák teret szintén meghatározza a kereskedelem, elsősorban a piaci élet. Az itteni piac 1911-ben nyitott meg, majd 1962-ben már vásárcsarnokként üzemelt tovább. Sokáig itt működött a nagybani piac is, ami csak 1991-ben költözött át a mai helyére.

A Bosnyák tér arculatát meghatározó fő elem az itt álló Páduai Szent Antal-plébániatemplom, amit Bosi becenéven is szokás emlegetni a környéken. Ez Budapest második legnagyobb temploma, ami akár háromezer ember befogadására is alkalmas. A templom alapkövét 1941-ben tették le, és 1946-ban avatta fel Mindszenty József hercegprímás, még nem teljesen kész állapotban. A korabeli politikai változások viszont nem kedveztek a templomépítésnek, emiatt ez épület tornyát csak jó néhány évtizeddel később, 2013-ban fejezték be. Érdekesség, hogy a templom tervezője, a jeles építész, id. Rimanóczy Gyula eredetileg egy jóval merészebb, modernebb épületet álmodott ide, ami bizonyára nemzetközi összehasonlításban is Budapest egyik különlegessége lenne, ha ez a változat épül meg. Végül győzött a konzervatívabb megrendelői ízlés, és egy hagyományosabb templomot tervezett meg a pályázaton győztes Rimanóczy.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.