Pesti mesék: kétszer jelenti ugyanazt ennek a híres zuglói utcának a neve

Budapest egyik legkülönösebb nevű utcája az Ajtósi Dürer sor, ami Zugló büszkeségeként a Városliget mellett húzódik a Dózsa György úttól a körvasútig. A nevének eredete olyannyira kikopott már a köztudatból, hogy nemrégiben emléktáblát is avattak itt, hogy mindenki számára kiderüljön, mi is az az Ajtós, és ki is az a Dürer.

Ami az emléktábláról nem derül ki, de ami a legtöbbek számára szintén rejtély, hogy miért épp sor, és miért nem simán utca az Ajtósi, ami tovább fokozza nevének különös hangzását. Egy közterületre akkor szokták a sor utótagot használni, ha csak egyik oldalán van beépítve. Emiatt a sorok esetében a a házszámozás is folytatólagos, azaz nincs páros és páratlan oldal. Persze sok esetben a városok beépített területeinek terjeszkedésével épületek kerülnek a sorok másik oldalára is, ilyenkor pedig marad azért a név, és hiába utca jellegű már minden, de az elnevezés emlékeztet a történetének ezen vonatkozására.

A mai Ajtósi Dürer sor környéke a 19. század közepétől kezdődően épült be, az itteni telkeket 1847-ben parcellázták fel. Akkoriban ez az útvonal a Herminamező és Istvánmező városrészek határát is jelentette (és jelenti máig), ezek pedig István nádorról és a néhány évvel korábban elhunyt ikerhúgáról, Habsburg-Lotaringiai Hermina Amáliáról kapták a nevüket. Emiatt aztán először István utcának nevezték el, és sokkal hosszabban húzódott, be egészen a Keleti pályaudvar melletti mai Rottenbiller utcáig. A belső szakasza meg is őrizte a nevét, máig István utcának hívják. A külső szakaszból pedig csak mintegy nyolc évtizeddel később, 1928-ban lett Ajtósi Dürer sor.

De mi is az az Ajtós, és ki is az a Dürer? Ajtós egy község Békés megyében, Gyulához egészen közel. Dürer pedig nem más, mint Albrecht Dürer németalföldi festő, a reneszánsz és az egyetemes művészettörténet egyik legjelesebb alkotója, akinek a képeiből az is biztosan látott már jó néhányat, aki nem is hallotta még a nevét. Albrecht Dürer apja Ajtós községből vándorolt ki Nürnbergbe, és nem véletlen az egybeesés, hogy az ajtó németül Tür, az ajtósi pedig Türer, a korabeli dialektusban Dürer. Az Ajtósi Dürer sor tehát igazából Ajtósi Ajtósi sort jelent; arról nem maradtak fenn információk, hogy miért érezték a korabeli városvezetők szükségesnek az Ajtósi előtag hozzábiggyesztését, miért nem lehetett a neve simán Albrecht Dürer sor. Talán egyfajta magyarázó, a magyar származást kidomborító szándék lehetett a háttérben, amit az is alátámaszt, hogy a névadás-névváltoztatás idején komoly ünnepségeket rendeztek Dürer városával, Nürnberggel közösen. Azért épp 1929-ben, mert ekkor ünnepelte a világ a festő születésének 400. évfordulóját is. Az ünnepségek keretében Budapestre hozták és kiállították Dürer több klasszikus alkotását, Nürnberg városa pedig egy kortárs szobrot, a Sétáló nő című bronzalakot is Budapestnek adományozta. A szobrot a Gellérthegy oldalában állították fel, és sajnos a második világháború bombázásai során megsemmisült.

Az Ajtósi Dürer sor nemcsak a nevével, de az itt található épületekkel is kitűnik. Két gimnázium (Szent István, Teleki Blanka) is található az utcában, a Vakok Intézetének díszes, Zsolnay-cserepes szecessziós épülete pedig már messziről feltűnik. A régi Leánynevelő Intézet épülete évtizedeken át az ELTE különböző oktatási intézményeinek adott otthont, majd Dürer Kert néven kulturális központ lett belőle. Az Ajtósi Dürer sor történetében legfrissebb fejlemény ennek a komplexumnak a bontása és ingatlanbefektetői hasznosítása.