100 éves lenne a beat nemzedék csavargó atyja – 10 érdekesség Jack Kerouacról

Jean-Louis Lebris de Kerouac néven született, az USA területén, de egy francia-kanadai családban. Noha az amerikai irodalom klasszikusa lett belőle később, de hatéves koráig nem is tudott angolul, és egészen tinédzserkoráig francia akcentussal beszélte a nyelvet.

A neves Columbia egyetemre sportösztöndíjjal vették fel, mert olyan jól ment neki a(z amerikai) futball. Az első évében azonban egy sérülés miatt kihagyta szinte az összes meccset, közben pedig az órákra járás sem igazán sikerült neki, így kirúgták az egyetemről.

Az amerikai haditengerészet tagjaként szolgált a második világháború idején, noha ezt a szülei nem nézték jól szemmel, mert még az egyre szörnyűbb európai háborús hírek idején is megmaradtak az antiszemita és németbarát nézeteiknél. A katonai szolgálata idején írta meg az első regényét, és végül egészségügyi okokból szerelték le: az idegei nem bírták a háborús feszültséget.

A „beat" irányzat fő alakjai között tartja számon az irodalomtörténet, olyan alkotók mellett, mint Allen Ginsberg, Neal Cassady, Lucien Carr, vagy William S. Burroughs. A „beat nemzedék" kifejezést pedig maga Kerouac kezdte használni saját magukra, a hatásuk pedig felmérhetetlen lett nem csak az irodalomban, de például a zenében is – lásd például magát a The Beatlest.

A saját utazásai-csavargásai ihlette Úton lett Kerouac fő műve, és egyben a 20. század egyik legjelentősebb regénye. Az Útont mintegy 3 hét alatt írta meg éjjel-nappal dolgozva, serkentőszerekkel ébren maradva, és minden szerkesztés, megállás nélkül folyamatosan gépelve. Hogy még annyi időre se kelljen megállnia, amíg kicseréli a papírt az írógépben, inkább egymáshoz ragasztotta a lapokat, és így végül egy 37 méter hosszú folyamatos tekercs lett az Úton eredeti kézirata. A könyvváltozatban persze már szerkesztett a szövegen a kiadója, kicserélve például az eredeti neveket, és kihagyva akkoriban botrányos részeket is. De az Úton „eredeti tekercse" is megjelent 2007-ben, sőt magyarul is olvasható.

A valaha élt egyik leghíresebb utazó, az amerikai autóutak megéneklője, az Úton szerzője 34 éves koráig nem is tudott autót vezetni, mindig az útitárs haverjai ültek a kormánynál. Később a vezetés már ment neki, de a jogosítványt soha életében nem váltotta ki.

A regényeiből három jelentősebb mozifilm készült: A földalattiak 1960-ban, az Úton (többek között Kristen Stewart és Garrett Hedlund közreműködésével) 2012-ben, a Művésztelep pedig 2013-ban. De ő maga is részt vett film készítésében: az 1959-es Pull My Daisy című rövidfilm forgatókönyvét írta, és a narrátori szerepet is elvállalta benne, a jeleneteiben pedig felvonul a komplett beat generáció.

Pedig háromszor is megpróbálkozott a nősüléssel, de egyik esetben sem lett tartós a frigy. Igaz, a harmadik házasságának Kerouac halála vetett véget, amikor épp csak elkezdődött az ígéretesnek tűnő közös élete egy gyerekkori szerelmével.

Egész életében keményen ivott, és végül közvetve ez vitte a sírba is. 1969-ben, 47 éves korában gyomorvérzés következtében hunyt el.

A 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb szerzőjeként a hatása felmérhetetlen, és ez megmutatkozik olyan szimbolikus gesztusokban is, mint hogy a Mantibaria kerouaci latin nevet kapta 2015-ben egy frissen felfedezett hártyásszárnyű rovarfajta, vagy hogy a Merkúr egyik krátere is immár az ő nevét viseli.