A Nyugati pályaudvar az Európai Filmkultúra Kincse lett

Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos - áll a Nemzeti Filmintézet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint írják, a berlini székhelyű Európai Filmakadémia 2015-ben kezdeményezte a Treasures of European Film Culture (Az Európia Filmkultúra Kincsei) programot, amely arra irányul, hogy összegyűjtse az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékkel bíró helyszíneket, amelyeknek a jövő generációi számára való megőrzését fontosnak tartja.

Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg 35 helyszín viseli, köztük az odesszai Patyomkin lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason's Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, amely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.

A Nyugati pályaudvar látható többek között A huszonötödik óra című háborús drámában (1966), Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában. A Kémjátszmában (2001), Spielberg München című filmjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is szerepel.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-torony által világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

Nevét 1891-ben nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta, összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával.