Lapointe tovább vizsgálta a területet, és észrevett egy körülbelül nyolc kilométer átmérőjű kisebb hegyekből álló gyűrűt a Marsal-tó körül, körülbelül 100 kilométerre északra Magpie falutól.

Forrás: Google Earth
Lapointe hivatásos kutatókhoz fordult, és végül kapcsolatba lépett Pierre Rochette francia geofizikussal, aki most egy olyan tudóscsoport tagja, amely a helyszínt mint lehetséges meteoritbecsapódási krátert vizsgálja.
„A domborzatot elnézve nagyon is becsapódásra utal” - mondta a kutató.
Kaptak mintákat a helyszínről, és Rochette szerint az egyikben cirkon található. Ez egy ellenálló ásvány, amely a becsapódás hatására alakul át. Az elemzések biztatóak, de még nem teljesen meggyőzőek. Szerinte egy ilyen lelőhely felfedezése nagy jelentőséggel bírna, mivel az utolsó ilyen méretű meteoritot 2013-ban fedezték fel.
A kráter kapocs a Föld és a világegyetem között
A NASA szerint becsapódási kráter akkor keletkezik, amikor egy meteorit óránként több ezer kilométeres sebességgel ütközik egy bolygó felszínébe, és a lökéshullámok megolvasztják és átkristályosítják a kőzetet. Egyes kráterek több millió vagy akár százmillió évesek is lehetnek. A meteoritok típusa változhat, és ősi bolygókról is származhatnak.
„Az összetétele elárulja nekünk, hogy mikor került a Földre” - mondta Hayden. „Ez a csodálatos dolog a becsapódási kráterekben. Kapcsolatot teremtenek a Föld és a világegyetem között.”
Kanadában 31 krátert azonosítottak eddig. Gordon Osinski, a Western University földtudományi professzora szerint a világ közel 200 megerősített becsapódási krátere közül harmincegy Kanadában található, és ezeknek közel egyharmada Quebecben van.


