A tét Te vagy! címmel új, fiatalokat célzó, preventív online kampányt indít az SZTFH

A „Szerinted megéri?” fő üzenetre fókuszáló „a tét Te vagy!” elnevezésű kampány egy komplex egészség- és tudatosságnövelő kezdeményezés, amely nem elsősorban a probléma külső beavatkozással történő megoldására, vagy kioktatásra, hanem magára a dilemmára összpontosít,  mélyebb gondolkodásra késztetve ezáltal a dohányzás, a szerencsejáték és az online időtöltés fenyegetései kapcsán. 

A XXI. század társadalmában a minket körülvevő környezet, annak folyamatos változása, vagy épp a megfelelési kényszer nagy feszültséggel, stresszel járhat, ami komoly hatással lehet testi és lelki egészségünkre egyaránt. Az ilyen problémák kezelésének, levezetésének céljából gyakran alkalmazunk olyan módszereket, veszünk fel olyan szokásokat, amelyek hosszabb távon függést, és testi-lelki egészségkárosodást okozhatnak. Ezért folytatjuk „a tét Te vagy!" kampányunkat, melynek keretében júliusban a kiberbiztonsági területen belül az online tér veszélyeit, augusztusban a szerencsejáték kockázatait, szeptemberben a dohányzás egészségre ártalmas következményeit helyezzük előtérbe.  

A most induló kommunikációs aktivitásunkat megelőzően, tavaly nyáron a nemzetközi sportesemények kapcsán az online csalások és az illegális sportfogadások veszélyeire hívtuk fel a figyelmet, ezt követően 2024 őszén „a tét Te vagy!" kampányunk következő szakaszában az egészségvédelemre összpontosítottunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a dohányzás visszaszorítására és az illegális dohánytermékek veszélyeire.  

Az SZTFH meggyőződése, hogy az elgondolkodtató figyelemfelkeltés értékes célokat szolgál a prevenció, az edukáció és a tudatosság növelése terén – különösen a fiatal generáció védelme érdekében.  

 Online visszaélések és digitális tudatosság 

Az elmúlt években a közösségi média platformok váltak az elsődleges terepévé a hírfogyasztásnak, a szórakozásnak, a kapcsolattartásnak, az új ismeretségek kialakításának és a vásárlásnak. Kutatások szerint bár a gyerekek többsége tisztában van az online veszélyekkel, sok esetben mégsem tesznek meg olyan óvintézkedéseket, mint például személyes adataik fokozott védelme vagy a nyilvánosan elérhető információk korlátozása. 

A szakértők és a fiatalok egyaránt az online zaklatást, adatlopást, fiókok feltörését és a személyes adatokkal való visszaélést tartják a legnagyobb veszélynek. Bár a közösségi média remek lehetőséget kínál új kapcsolatok létrehozására, komoly kockázatokat is rejt: gyakran rosszindulatú idegenek bújnak álprofilok mögé, hogy érzelmileg manipulálják a kiskorúakat, például intim képek vagy személyes adatok megszerzése céljából. 

Ha baj történik, elengedhetetlen, hogy a fiatalok bátran forduljanak a környezetükben élő felnőttekhez, és megosszák velük a történteket. Ehhez nélkülözhetetlen a bizalmon alapuló, támogató családi légkör. 

A közösségi média és a valóság torzulása 

A fiatalok a közösségi platformokon gyakran olyan emberekkel találkoznak, akik tökéletesnek és boldognak tűnnek, mivel a felhasználók általában a legjobb pillanataikat osztják meg nyilvánosan. Ez a jelenség hamis benyomást kelthet a serdülőkben, hogy ők kevésbé értékesek kortársaiknál, hogy boldogabb életet kellene élniük, esetleg jobban kellene kinézniük. Egyre gyakoribb, hogy a népszerűség reményében veszélyes online kihívásokba kezdenek. 

Napjainkban a deepfake technológia — amely mesterséges intelligencia segítségével hamis videókat és hangfelvételeket készít — egyre elterjedtebb. Ez a módszer nemcsak közszereplőket érinthet, hanem bárki válhat áldozattá, akár azáltal, hogy megtévesztő tartalom készül róla, akár azzal, hogy visszaélnek arcképével vagy személyazonosságával. 

A manipuláció veszélyeire is figyelni kell, mivel a digitális világban már nem mindig hihetünk a saját szemünknek vagy fülünknek, a hagyományos médiaértés helyett mélyebb médiatudatosságra van szükség. Az online tartalmakat nemcsak önmagukban, hanem azok kontextusában is értelmezni kell. Például, ha egy videóban valaki olyan témákról beszél, amelyek jelentősen eltérnek korábbi nézeteitől vagy megszokott viselkedésétől, érdemes gyanakodni, hogy a tartalom manipulált lehet. 

Online függőség  

A Magyarországon is különösen a fiatalabb generációkat érintő online függőség napjainkban egyre súlyosbodó egészségügyi, pszichológiai és társadalmi kihívást jelent világszerte. A megelőzés és kezelés szempontjából kulcsfontosságú a tudatos internethasználat, a képernyőidő szabályozása, valamint a mentális jóllét támogatása mind a fiatalok, mind a felnőttek körében. 

A 2025-ös statisztikák alapján a világ népességének közel 36,7%-a mutat digitális függőségi tüneteket: ebből 33,9% mérsékelt, míg 2,8% súlyos függőnek számít. E függőség több formában jelentkezhet: a globális átlag szerint az okostelefon-függőség aránya 27%, a közösségi média-függőségé 17,4%, az internetfüggőségé 14,2%, a cybersex-függőségé 8,2%, míg a játékszenvedély körülbelül 6%-ot tesz ki. 

A digitális függőség komoly egészségügyi és lelki következményekkel járhat. Mentális szempontból például a digitális multitasking 39%-kal növeli az figyelemzavaros diagnózisok számát, a közösségi médiahasználók pedig 3,1-szer nagyobb eséllyel tapasztalnak depressziót, továbbá a tinédzserek 64%-a számol be alvászavarokról a késő esti képernyőhasználat miatt. 

A mobil eszközöket használók körében gyakoriak a fizikai panaszok is: a „tech neck” (nyakfájdalom) 72%-uknál, látásromlás 57%-uknál, valamint gyakori az ujjak és csuklók fájdalma az intenzív gépelés következtében. Magyarországi adatok szerint az internetfüggőség testi tünetei között szerepel a kéztőalagút-szindróma, álmatlanság, látásproblémák és testsúlyváltozások, míg érzelmi szinten depresszió, szorongás, társadalmi elszigetelődés, agresszió és hangulati ingadozások is előfordulhatnak. 

Hazánkban is rendkívül elterjedt a digitális eszközhasználat: a 16-75 évesek mintegy 90%-a használja az internetet havonta, főként okostelefonon keresztül. A globális átlag szerint naponta 2 óra 21 percet töltenek közösségi médiával, Magyarországon ez valamivel kevesebb, 1 óra 48 perc, de a fiatalok körében a képernyő előtt töltött idő ennél jóval magasabb. Amerikai felmérések szerint a 13-18 évesek naponta átlagosan 8 órát töltenek szórakozási céllal képernyő előtt, ami Magyarországon is egyre inkább jellemző. 

Digitális tudatosság fontossága 

A tudatos médiafogyasztás ösztönzésekor kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon megjelenő tartalmak gyakran torzítják a valóságot, és az általuk sugallt elvárások nem mindig tükrözik a mindennapi élet reális körülményeit. 

Összességében elmondható, hogy a közösségi média használata egyszerre hordoz pozitív és negatív hatásokat is. Ahhoz, hogy a fiatalok tudatosan kezeljék ezeket a tartalmakat, szükséges, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a közösségi média működéséről. Így képesek lesznek megtalálni az egyensúlyt online és offline életük között, miközben figyelembe veszik saját érdekeiket és mentális egészségüket. 

A szakemberek számára az egyik legnagyobb kihívás a jövőben az lesz, hogy hogyan támogassák a fiatalokat ennek az egyensúlynak a megtalálásában és fenntartásában. Fontos, hogy rendszeresen beszélgessünk gyermekeinkkel az online élményeikről, az internetes kihívások valós következményeiről, és tudatosítsuk bennük, hogy a közösségi médiában látott tartalmak nem mindig tükrözik a valóságot. 

Hová fordulhatunk segítségért?  

Internet Hotline • Internet Hotline 

gyerekaneten.hu 

Kiberpajzs 

Egészségvonal