Az európai országok többségében a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésével igyekeznek kezelni az elöregedő társadalmak és a hosszabb várható élettartam okozta gazdasági kihívásokat. Az Egyesült Királyságban például 2028-ra 66-ról 67 évre nő a nyugdíjkorhatár, és egyes elemzések szerint a fiatalabb generációk akár 74 éves korukig is dolgozhatnak majd, hacsak nem történik érdemi változás.
Ezzel szemben Törökországban rendkívül alacsony a hivatalos nyugdíjkorhatár: a férfiak 52, a nők akár már 49 évesen is nyugdíjba vonulhatnak. Ez Európán belül kiemelkedően alacsony korhatárnak számít. A brit és török férfiak nyugdíjba vonulási kora között akár 14 év eltérés is lehet.
2022 végén hozta meg a döntést a török elnök – a választások előtti hónapokban. Eltörölte a nyugdíjkorhatárt azon állampolgárok számára, akik még 1999 előtt kezdték meg munkaviszonyukat, és teljesítették a 20–25 éves szolgálati időt.
Bár a döntés nagy népszerűségnek örvendett a társadalom egy részében, hosszú távon kérdéses a fenntarthatósága. A török kormány már jelezte, hogy a jövőben szükség lehet a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére.
A skandináv országokban teljesen ellentétes tendencia figyelhető meg: Dániában, Norvégiában és Izlandon jelenleg is 67 év a nyugdíjkorhatár, és ez tovább emelkedhet. Dánia már törvénybe is iktatta, hogy 2040-re 70 évre növeli a nyugdíjba vonulás korát, és előrejelzések szerint 2060-ra akár 74 év is lehet ez a határ.
Magyarországon, Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban jelenleg egységesen 65 év a hivatalos nyugdíjkorhatár.
Nemcsak országonként, hanem nemek szerint is eltérőek a szabályozások. Például Ausztriában és Lengyelországban a nők akár öt évvel korábban is nyugdíjba vonulhatnak, mint férfi társaik. Az Európai Unió átlagában a nemek közötti különbség 0,9 év.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.