Túl boldog lennél? — Egy meglepő skála leleplezi, ha már az életed is veszélyben van

Az Oxford Boldogságskála egy 5 perces kérdőív 29 állítással, amivel felmérhető, mennyire vagy boldog, 1-től (se nem túl boldog) egészen 6-ig (túl boldog). Bár sokan úgy gondolják, hogy a boldogság csak jót jelenthet, valójában létezik egy optimális szint, és a túlzott boldogság ronthatja a hatékonyságot, egészséget vagy káros hatással lehet a motivációdra is.  

Mi az Oxford Boldogságskála?

Michael Argyle és Peter Hills, az Oxford Brookes Egyetem kutatói fejlesztették ki, és eredetileg 2002-ben jelent meg a Journal of Personality and Individual Differences című folyóiratban. Ez az egyik olyan mérőeszköz, amelyet tudományos kutatók fejlesztettek ki a „szubjektív jólét”, más néven a boldogság mérésére.

A kérdőívben 29 állításra kell válaszolni, amely alapján statisztikai átlagot számolunk. A válaszok 1-től (erős egyet nem értés) 6-ig (erős egyetértés) terjednek, de bizonyos kérdések fordított pontozást kapnak.  

Hasznos lehet a saját boldogságérzet felmérésben is, mivel, ha valamire figyelmet fordítunk, sőt mérjük azt, akkor nagyobb eséllyel találunk módszereket a javítására, és megtudhatjuk, hogy a módszereink valóban működnek-e. 

A kutatók azt javasolják, hogy a teszt kitöltését többször is végezd el egymástól távol eső időszakokban, és hasonlítsd össze az eredményeket (esetleg miután kipróbáltál néhány gyakorlatot a boldogság növelésére). 

Mit jelent a „túl boldog” pontszám?

A skála szerint a legtöbb ember 4-5 közé esik, ami „inkább boldog”, 5-6 pedig „nagyon boldog” kategória. Az 6-os érték („túl boldog”) viszont már figyelmeztető jel lehet: bizonyos kutatások szerint a túlzott boldogság akadályozhatja a teljesítményt, az egészséget vagy a realitásérzéket.  

Emögött az az elgondolás húzódik meg, hogy a boldogság extrém mértéke torzíthatja a motivációt, gátolhatja a problémamegoldást, vagy akár csökkentheti a pszichológiai rezilienciát.  

Miért lehet káros a túlzott boldogság?

A pozitív pszichológia támogatja a kiegyensúlyozott boldogságot, ám ha folyamatosan csak a jó érzések hajtják az embert, akkor elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy mi lesz a negatív érzelmek feldolgozásával? Mi történik a kellemetlen helyzetek kezelésével? Vagy mi történik veszély esetén? Ez addig is fajulhat, hogy csökkentheti a valós helyzetekhez való alkalmazkodóképességet az embernek, növelheti a kockázatvállalását, és mindezt reális megalapozottság nélkül.

Az optimális boldogság és valós hatásai

Ha valaki egyensúlyban van önmagával, nem kerüli a nehézségeket, hanem képes megtapasztalni, kezelni is azokat, az hosszú távon is egészségesebb mentális állapotot eredményez. A túlzott boldogság gyakran passzív pozitivitásba (toxikus optimizmus) fordul, ami megfojthatja az önismeretet és az érzelmi fejlődést. 

Az angol nyelvű tesztet ide kattintva tudod kitölteni.

Ezek is érdekelhetnek: