A túl hosszú szemkontaktus csábítás vagy fenyegetés? - A tudomány megtalálta a választ

Sokan vallják, hogy a szem a lélek tükre, mások szerint a tekintetünk döntően befolyásolja, milyen első benyomást keltünk. A kutatók azonban úgy látják, hogy a szemezés valójában egy összetett idegi folyamat, amely intenzív agyi aktivitást vált ki. Ma már azt is tudjuk, pontosan melyik agyterület reagál legélénkebben, amikor valaki egyenesen a pupilládba néz.

Az agyadat nem lehet becsapni: a szemezés nem mindig romantikus

A szemezés jóval túlmutat a romantikus filmek jelenetein vagy a randik első, félénk pillantásain. Egy friss kutatás szerint az emberi agy képes élesen megkülönböztetni a közvetlen szemkontaktust az elkerülő tekintettől, és mindkettőre eltérő idegi választ ad. A közvetlen szemkontaktus azonnal mozgásba hozza azokat az agyi területeket, amelyek a társas helyzetek értelmezéséért és az érzelmi jelentések feldolgozásáért felelősek. Ilyenkor az agy villámgyorsan felméri a helyzetet: barátságos szándékkal találkozunk, vagy inkább fenyegetést érzékelünk? A vizsgálat során különösen a felső temporális barázda (STS – superior temporal sulcus) és az amygdala közötti idegi kapcsolatok mutattak kiemelkedően intenzív kapcsolódást.

Eufória vagy feszültség? 

Ha pedig a tekintet egy vonzó emberével találkozott, a jutalmazó rendszerek is bekapcsoltak: dopamin és örömhormon szabadult fel, ami euforikus érzést váltott ki. Ugyanakkor a túl hosszú szemkontaktus már nem vonzónak, hanem fenyegetőnek hatott, és kifejezett feszültséget keltett a résztvevőkben.

Ezentúl másképp nézel majd mások szemébe

Szóval legközelebb, amikor valaki hosszabban néz rád a metrón, ne csak arra gondolj, hogy esetleg rúzsos a fogad. Lehet, hogy a felső temporális barázdátok kapcsolódik. És hogy ebből mi lesz? Az agyatok már eldöntötte, mielőtt te egyáltalán visszanéztél volna.