A Szépség és a szörnyeteg igaz története szomorúbb, mint egy Grimm mese

Sokunk kedves gyerekkori meséje a Szépség és a szörnyeteg, melynek az a tanulsága, hogy a külsőségek helyett koncentráljunk a belső értékekre. (Nyilván segít, ha a megnyerő személyiség kastéllyal is párosul.) Kevesebben tudják azonban, hogy a francia mesét egy valós történet ihlette, melyek főszereplője egy jobb sorsra érdemes férfi, Petrus Gonsalvus és felesége Catherine voltak, akiknek sajnos nem adatott meg a boldog befejezés.

Tündérmese és a valóság: Petrus Gonsalvus különös esete

Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve 1740-ben megjelent meséje, a Szépség és a szörnyeteg egyik címszereplőjének ihletője 1537-ben született a Kanári-szigeteken, röviddel a szigetvilág meghódítása után. Kanári őslakos guancs származású volt, feltétezhetően egy magas rangú törzs sarja, csakhogy egy veleszületett genetikai eltérés, a hipertrichózissal született.

Emiatt alig 10 éves korában elhurcolták szülőföldjéről, ahol a francia király, II. Henrik udvartartásának látványossága lett. Eleinte állatként bántak vele, a feljegyzések szerint ketrecben tartották, mivel nem voltak benne biztosak, hogy veszélyes-e vagy sem.

Amint bebizonyosodott, hogy a fiú veszélytelen, a király kieszelt egy emberkísérletet: Vajon meg lehet szelídíteni és művelt úriembert lehet faragni a vademberből? A fiú megkapta a latinosított Petrus Gonsalvus nevet és alapos edukációban részesült, mely alapján kiderült, hogy egy kifejezetten intelligens személyről van szó.

A szépség és a szörnyeteg házassága

Petrus sorsa gyökeres fordulatot vett a király halálakor, mivel özvegye, Medici Katalin nem kívánta udvarában látni néhai ura egykori hobbiját. Azt viszont hallatlanul szórakoztatónak találta, hogy a férfit összeházasítsa egy nővel, így esett meg, hogy szolgája egyik lánya, Catherine a menyasszonya lett.

Ennek alapján a menyegző, valamint az azt követő nászéjszaka kifejezetten kínos lehetett, azonban a döcögős kezdet ellenére 7 – más források szerint 6 – gyerek született „a szépség és a szörnyeteg” nászából, akik közül legalább négy viselte a hipertrichózist. Az özvegy királyné el volt ragadtatva attól, hogy sikerült egy „szörny-családot” létrehoznia.

Melankolikus élet a kastélyokban: Az igazi szépség és a szörnyeteg tragédiája

Petrus Gonsalvus és családja igazi kuriózum lett az európai nemesek körében, különböző hercegi és királyi udvartartások között vándoroltak. Annak ellenére, hogy a család nemesek között mozgott és civilizáltan viselkedett, nem bántak velük teljesen emberként, hosszas vándorlás után végül Ranuccio Farnese pármai herceg udvarának szolgálatába (azaz tulajdonába) kerültek.

Számos festményt rendelt a család hipertrichózissal élő tagjairól a herceg. Szomorú képet fest a korszakról, hogy egy-egy ilyen „különc” ember birtoklása státusszimbólumnak számított nemesi körökben. Petrus Gonsalvus későbbi életéről nem sokat tudunk, utoljára 1616-ban említik a források unokája keresztelőjén. A feltételezések szerint 1618-ban hunyhattot el, de mivel a kor szemében nem bizonyult méltónak keresztény temetésre, a valós időpont a múlt homályába vész.

Felesége, Catherine valamivel tovább élt, 1623-ban követte férjét a túlvilágba. Így ért tragikus véget  A szépség és a szörnyeteg igaz története.