Napi tipp: nevezd el a szorongásod és ültesd kispadra

Amikor legközelebb szorongani kezdesz, ne próbáld elnyomni – inkább szólítsd meg. Lehet, hogy csak annyi kell, hogy azt mondd: „Jó, Juli, most nem te jössz.” Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgettünk erről a furcsa új szorongás trendről.

Miért segít, ha elnevezed a szorongásodat? A pszichológus elmagyarázza

Kicsit gyerekesnek hangzik, igaz? Hogy nevezd el a szorongásodat, mintha csak a plüssmacid lenne. Mégis, a TikTok népe szerint van egy furcsán egyszerű trükk, ami valójában nagyon is működhet. Ha a belső démonod – nevezzük még mindig Julinak – már hetek óta a főszereplő az életedben, akkor itt az idő, hogy sarokba küldjük. 

„Ez a módszer egyfajta eszköz arra, hogy elkezdjünk megküzdeni a démonainkkal. Ha elnevezed a szorongásodat, máris külsővé teszed, nem azonosulsz vele teljesen” – mondja Makai Gábor, klinikai szakpszichológus. 

Vagyis amikor Julit (vagy Benjámint, vagy a szorongásodnak adott bármi más nevet) megszemélyesíted, azzal mintha kicsit távolabb tolnád magadtól a problémát. Nem te vagy a szorongás – hanem van Neked egy szorongásod, aki néha túltolja. Ez pedig óriási különbség.

Egy kis pszichológiai trükk

A módszer lényege, hogy a problémát kívülre helyezzük, így könnyebb rá másként tekinteni. Ez a gyakorlat nem új, a pszichoterápiában régóta használják, főleg olyan helyzetekben, amikor a páciens túlzottan azonosul egy negatív érzéssel vagy állapottal.

„Az elnevezés tulajdonképpen egy jelképes önbefolyásolás” – magyarázza Makai Gábor. „A páciens elhiszi, hogy a megnevezéssel irányíthatja a dolgot. Ez nem varázslat, de egyfajta kontrollérzetet adhat, ami az első fontos lépés lehet egy hosszabb folyamatban.”

Hogyan működik ez a gyakorlat a hétköznapokban?

Tegyük fel, hogy szorongsz attól, hogy elrontasz valamit a munkahelyeden. Ekkor megszólal a belső hangod: „Úgysem fog sikerülni, mi van, ha kirúgnak?”

Na, itt jön a fordulat. Te ilyenkor mondhatod azt:
 „Jó, Juli, te ma nem jössz velem a munkába.”

És hirtelen az egész helyzet kicsit könnyebb lesz. Nem a te gondolatod támad meg, hanem Ő szólt közbe, aki hajlamos túldramatizálni.

Ez a kis távolság segíthet abban, hogy ne sodorjon el a szorongás. Olyan, mintha egy zajos utast ültetnél át a vezetőülésből hátra – még ott van, de már nem ő irányít.

Nem varázsszer, de jó kezdet

Fontos azonban, hogy ez a módszer nem egy csodafegyver. „Az elnevezés önmagában nem oldja meg a szorongást. Ez egy eszköz, amivel elindulhat a változás, de a folyamat sokkal összetettebb” – mondja a szakértő.

A pszichológus szerint az ilyen technikák segíthetnek abban, hogy a páciens ne érezze magát teljesen tehetetlennek. Az első lépés ugyanis mindig az, hogy felismerjük: nem vagyunk azonosak a problémáinkkal.

Ha Julit sikerült kicsit hátrébb ültetni, onnantól már könnyebb lesz más stratégiákat is alkalmazni – például relaxációt, légzőgyakorlatokat, vagy ha szükséges, terápiás segítséget kérni.

Adj Julinak egy széket és határokat

Akár hiszed, akár nem, a pszichológusok gyakran dolgoznak ezzel a „gyerekesnek” tűnő módszerrel. Az, hogy elnevezed és megszólítod az érzéseidet, segít abban, hogy kommunikálj velük, ne csak elszenvedd őket.

Képzeld el, hogy Juli ott ül a sarokban egy széken. Lehet, hogy szorong, morog, és néha túl hangos, de te döntöd el, mikor engeded szóhoz jutni.

Ha nevet adsz a szorongásodnak, máris kevésbé félelmetes, hiszen ismered. Már nem egy arctalan démon, hanem valaki, akivel tudsz határokat tartani.

És nem baj, ha nem tudod rögtön kirúgni

A szorongás nem ellenség – inkább egy túlbuzgó védelmező, aki néha túltolja a szerepét. Ha megtanulod kezelni, együtt lehet vele élni.

Szóval, ha legközelebb úgy érzed, hogy megint túl közel hajol, csak mondj annyit:
„Köszi, hogy aggódsz, de most pihenj egy kicsit a kispadon.”