2025.10.18.
Az 1997 után született generáció tagjai nehezebben dolgozzák fel az egyetemi tanulmányokkal járó stresszt, mint a korábbi nemzedék egyetemistái. A Z generáció tagjai türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek, erre pedig a felsőoktatásban dolgozóknak is fel kell készülniük.
A Z generáció (más néven Zoomer-generáció) a 1997 és 2012 között születetteket jelenti. Ők az első nemzedék, akik teljesen a digitális korban nőttek fel, és ez alapjaiban formálta a gondolkodásukat, szokásaikat és értékrendjüket. Egy magyar kutatás szerint rosszabbul viselik a stresszt, türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek, mint akár az Y generációsok.
Forrás: Shutterstock
Milyenek a Z generációsok?
Ők a digitális bennszülöttek, sosem kellett tanulniuk a digitális eszközök használatát, hiszen gyerekkoruktól kezdve ezek között nőttek fel. A neten inkább vizuális tartalmakat fogyasztanak, mint szövegeseket – ezért jellemző rájuk a gyors információfeldolgozás, de a figyelmük rövidebb ideig tartható fenn.
Tudtad, hogy honnan való a ritkábban használt Zoomer-generáció elnevezés?
A „zoomer” szó játékos becenév, ami a „boomer” (baby boomer generáció) mintájára jött létre. Eleinte inkább internetes szlengként használták, kissé humorosan. Ma már általánosan elfogadott, néha semleges vagy enyhén ironikus kifejezés.
A Z generáció gyors, kreatív, fontos számára az önazonosság, az egyediség hangsúlyozása, társadalmilag érzékenyek és digitálisan profik, de közben mentálisan sérülékenyebbek. Sokan küzdenek szorongással, kiégéssel vagy önértékelési problémákkal, amit a digitális túltelítettség is fokoz. Ugyanakkor nyíltabban beszélnek ezekről a témákról, mint az előző generációk.
Milyen ez a korosztály az egyetemen?
A felsőoktatás tele van kihívásokkal: az időhiány, a túlterheltség, a tökéletességre való törekvés mind-mind stresszforrást jelentenek a hallgatók számára, ami gyakran a sikeres tanulmányokat is gátolja. Az ELTE PPK kutatói és munkatársaik ezért átfogó kutatást indítottak, hogy megnézzék, a mai fiatalok mennyire vannak felvértezve ezekkel a nehézségekkel szemben.
Forrás: Shutterstock
A vizsgálatban a két legfiatalabb generációra fókuszáltak. Az Y generáció tagjai már gyermekkorukban találkoztak az internettel, amely mára mindennapjaik részét képezi. A digitális bennszülött Z generáció tagjainak gondolkodását, világhoz való hozzáállását, tanulási módszereiket erősen befolyásolja, hogy bármikor, bárhol hozzáférnek az internethez, így az információhoz. Nem ismerik a várakozást.
A résztvevők pszichológiai immunkompetencia kérdőívet töltöttek ki. A teszt által mért pszichológiai immunitást olyan személyiségtényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik a feszültség és stresszhatások eredményes leküzdését. Ilyenek például a pozitív gondolkodás, az öntisztelet, a rugalmasság, a leleményesség vagy az ingerlékenység kontroll.
Az erősebb pszichológiai immunkompetenciával rendelkezők kreatívabban és rugalmasabban kezelik a kihívásokat, leggyakrabban úgy, hogy más, új értelmet adnak nekik.
A két csoport (Y generációsok és Z generációsok) válaszait elemezve a kutatók azt találták, hogy mindkét nemzedék pozitív kihívásként tekint az új helyzetekre, nagy a tanulás iránti vágya, azonban a legfiatalabb generáció tagjai jóval türelmetlenebbek. Az Y-hoz hasonlóan a Z generációs fiatalok is nagyon kíváncsiak, azonban kevésbé kitartóak.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a számítógép előtt nőttek fel, és hozzászoktak az azonnali válaszokhoz. Emellett rengeteg információt kellene feldolgozniuk, túl sok kitűzött cél, lehetőség áll előttük, ezért nehezebben köteleződnek el.
Ha valami nem megy nekik, akkor könnyebben váltanak
Az eredmények rámutattak, hogy a 2013 után egyetemet kezdőknek fejlődniük kell abban, hogy kontrollálni tudják az érzéseiket stresszes helyzetekben, mert kevésbé ellenállóak a kihívásokkal szemben, mint idősebb társaik.
Tehát nagyobb problémát okoz számukra, hogy a negatív érzéseket konstruktív válaszokká alakítsák, és ez a társas kapcsolataikra is kihat. Esetükben elsősorban az alkalmazkodási képesség fejlesztésére lenne szükség.
A több évtizeden átívelő kutatás konklúziója, hogy a diákok pszichés ellenálló képessége az évek során csökken, ezért szükség van olyan beavatkozások és módszerek bevezetésére, amelyek támogatják a fiatalok önszabályozási képességeit, és segítik a stressz negatív hatásainak kiküszöbölését a felsőoktatási környezetben.
