2025.12.10.
A 130 éve született asszony élete egyszerre volt irodalmi tündérmese és kegyetlen dráma: szerelmi alkuk, elfojtott vágyak, beteljesületlen álmok és egy nagy költő árnyéka kísérte végig sorsát. Tanner Ilona, vagyis Török Sophie, Babits Mihály felesége és Szabó Lőrinc egykori kiszemeltje egy egész korszak lelki csataterét hordozta magában.
„Beleházasodott az irodalomba”, de az irodalom soha nem ölelte igazán keblére. Török Sophie, azaz Tanner Ilona egész életében arra vágyott, hogy költőként, nőként és alkotóként is elismerjék. Ehelyett többnyire csak Babits Mihály feleségeként emlegették, egy zseni árnyékában élő asszonyként, akinek saját tehetsége, fájdalmai és álmai rendre háttérbe szorultak. Élete nemcsak egy szerelmi háromszög drámája, hanem egy lassú, belső összeomlás története is.
Forrás: Youtube / Facebook
Babits Mihály felesége, Tanner Ilona élete – egy sors két költő árnyékában
- 1895. december 10-én, ma 130 éve született, és fiatalon bekerült a budapesti irodalmi körökbe, ahol hamar felfigyeltek intelligenciájára és érzékenységére.
- Szabó Lőrinc szerelme és Babits Mihály felesége lett, ezzel a magyar irodalom egyik legismertebb szerelmi háromszögének középpontjába került.
- Babits Mihállyal kötött házassága érzelmileg terhelt volt, közös gyermekük nem született, örökbefogadott lányukkal, Ildikóval rossz volt a viszonya, nem volt jó anya.
- Török Sophie néven futott be írói és költői pályát, műveiben gyakran jelent meg a magány, az önfeladás és az elfojtott női sors.
- Babits halála után visszavonultan, magányosan élt, majd 1955-ben hunyt el, ma is sokszor csak a nagy költő feleségeként emlegetik, önálló életműve háttérbe szorul.
Apja kinevette, a sors megalázta – így indult Ilona drámája
Kispolgári családba született, ahol gyanakvással figyelték nagyratörő álmait. Apja gúnyolta az ábrándos lányt, aki színésznő, táncos, költő szeretett volna lenni. A húszas évek derekán, amikor a nők többsége még jóformán az önállóság gondolatával is küzdött, Ilona már a maga útját kereste. Színiiskolába járt, balettozott, verseket írt, egyetemre készült, ám végül az érettségin elbukott, így titkárnőként kellett munkát vállalnia. Fiatal, egyedülálló nőként kiszolgáltatott helyzetbe került, egy megalázó viszony és egy kényszerű abortusz pedig egész életére mély lelki törést mért. Későbbi meddőségét és anyasággal kapcsolatos szorongásait is ettől a traumától eredeztette.
Egy ajtó az irodalomhoz, két férfi a szív körül – a végzetes találkozások
Közben mindennél jobban vágyott arra, hogy bekerüljön az irodalmi körökbe. Verseivel kereste meg Babits Mihályt, de választ hosszú ideig nem kapott. Végül személyesen állított be hozzá, és ez a vakmerő lépés sorsfordítónak bizonyult. Hamarosan megismerkedett Szabó Lőrinccel is, Babits barátjával. A fiatal költő hamar kiszemelte magának, a kapcsolatuk viharos, zavaros és Ilona számára később kifejezetten fájdalmas emlékké vált. A történet legsúlyosabb fordulata azonban az volt, amikor a szerelmi viszony egyetlen sötét alkuvá torzult.
Egy lány két költő között – a szerelmi alku, amiről senki sem beszélt nyíltan
Egy közös együttlét után, amelyet Ilona a naplójában később „orgianapként” emlegetett, Szabó Lőrinc telefonon közölte vele, hogy Babits „hajlandó lenne szeretni őt”. Ilona igent mondott, de a valóság jóval kegyetlenebb volt: a két férfi megegyezett egymással, és gyakorlatilag elcserélték Ilonát. Egyik nap még Szabó Lőrinc menyasszonya volt, másnap már Babitsé. Tárgy lett egy alku közepén. Szabó Lőrinc és Babits Mihály kapcsolata finoman szólva is morbid volt.
Nyilvános lánykérés, titkos alku – mi történt valójában a Centrálban?
Négy nappal később a Centrál kávéház nyilvánossága előtt Babits megkérte a kezét. A 26 éves lány repesett az örömtől, azt hitte, végre célba ért: bekerült az irodalom szentélyébe, egy nagy költő felesége lett, és azt remélte, ettől kezdve ő is számít majd. Hamar kiderült azonban, hogy az írófeleségek világa zárt és kegyetlen, őt többnyire csak megtűrték, férje számára mindig az alkotás maradt az első, költői ambíciói pedig nem hozták el a rég áhított áttörést. Keserűen írta le naplójában: „Csak feleség vagyok, semmi egyéb.”
Feleség lett, múzsa nem – az élet Babits mellett belülről
A házasságuk nem volt szenvedélyes szerelem, sokkal inkább egy nehézkes, érzelmileg torz szövetség. Ilona mindent megtett, hogy megfeleljen a tökéletes írófeleség szerepének: intézte Babits levelezését, fogadásokat szervezett, egyengette a kapcsolatait. Közben egyre világosabban érezte, hogy nem ő Babits múzsája, nem belőle fakadnak a nagy versek, ő a háttér. A felismerés, hogy nem a sors választotta számára ezt a szerepet, hanem egy kegyetlen véletlen és egy alku, lassan felőrölte az önbecsülését.
„Csak háttér vagyok” – amikor a költőfeleség saját magát is elveszítette
Miközben Török Sophie néven egyre komolyabban próbált költőként érvényesülni, a külvilág továbbra is Babits feleségeként tekintett rá. Bár Baumgarten-díjat is kapott, az igazi áttörés elmaradt. Versei tele vannak elfojtott vággyal, magánnyal és önfeladással, mintha már előre megírta volna saját sorsát. Az irodalmi közeg sosem fogadta be igazán: mindig egy zseni kísérője maradt, nem önálló alkotó.
Gyerek helyett lelki csatatér – Ildikó belép a történetbe
Mivel saját gyermekük nem születhetett, örökbe fogadták Ilona öccsének törvénytelen kislányát, Ildikót. A gyermek sokáig mit sem tudott arról, hogy nem vér szerinti szülei nevelik. Török Sophie egyszerre kapaszkodott belé és félt tőle: Ildikó lett mindannak a szimbóluma, amit ő soha nem élhetett meg, az anyaság beteljesülésének és a veszteségnek a furcsa keveréke. A kapcsolat kezdetben túlzóan ragaszkodó volt, szinte fojtogató. Ilona nem tudta elengedni a kislányt, gyermeki állapotában akarta tartani, ugyanakkor időről időre teljesen el is fordult tőle.
Egy titok, ami mindent felrobbant – az örökbefogadás kegyetlen lelepleződése
A fordulópont akkor következett be, amikor Ildikó 13 évesen egy irodalomtörténeti kézikönyvből tudta meg, hogy nem vér szerinti gyermeke a Babits házaspárnak. A felismerés mély sebet ejtett benne, és ettől kezdve az addig is terhelt kapcsolat végképp megromlott. Anyja iránt bizalmatlanság, majd nyílt ellenségeskedés alakult ki benne, Török Sophie pedig ugyanígy viszonyult hozzá: hol görcsösen kapaszkodott bele, hol ridegen elutasította.
Anyából ellenség? – amikor az anya–lánya kapcsolat végleg eltorzult
Babits halála után a viszony végleg ellenségessé vált. A hagyaték körüli viták pereskedésig fajultak, évtizedeken át harcoltak egymással szerzői jogokért és emlékekért. Török Sophie odáig ment, hogy megpróbálta visszamenőleg érvényteleníttetni az örökbefogadást is, mintha csak így akarná kitörölni életének egyik legfájdalmasabb fejezetét. Mire a perek lezárultak, már nem élt. Ildikó később Angliában, nyomorúságos körülmények között, egy lakókocsiban halt meg, mintha a tragikus sors elől egyikük sem menekülhetett volna.
Beteg férj, beteg lélek – az ápolónő szerepe
Babits súlyos betegsége hatalmas lelki terhet jelentett Ilonának. Ápolónővé vált, miközben saját lelki egyensúlya is egyre inkább megbillent. Naplóiban kétségbeesett sorokat hagyott hátra önmagáról és az életéről, arról, hogyan érzi magát egy aranykalitkára emlékeztető házasság foglyaként.
Özvegység, magány, megtörtség – így tűnt el végleg Babits felesége
A költő 1941-es halála után végleg összeroppant. Az ostrom alatt a hagyaték egy része is elpusztult, ezt újabb veszteségként élte meg. Magányos lett, depresszióval küzdött, egykori ismeretségi köre lassan eltűnt mellőle. Az ötvenes években Babits már nem tartozott a korszak kegyeltjei közé, így özvegyére sem vetült különösebb fény.
Hatvanévesen, egyedül – a tragikus finálé egy elfelejtett élet végén
Az a nő, aki fiatalon világraszóló álmokat dédelgetett, végül teljesen a peremre sodródott. Tanner Ilona hatvanévesen, magányosan halt meg, úgy, hogy az az elismerés, amelyért egész életében küzdött, soha nem érkezett meg igazán. Árnyékban élt, és hosszú időre árnyékban is maradt.
Ha érdekel a téma, ajánlunk cikkeket és egy kvízt:
