2025.12.26.
Te emlékszel még a gyerekkorod ünnepeire? Kállai Bori meghitt karácsonyi emlékeiről mesélt nekünk. Szűk családi körben, szerény körülmények között, de annál nagyobb szereteteben töltötték az ünnepeket gyerekkorában.
Mivel Kállai Bori édesanyja Erdélyben született, az ő rokonai ott éltek és édesapja nagyon idős ember volt, 30 év volt a korkülönbség köztük, így a karácsonyt négyesben töltötték. Olvasd el, milyen karácsonyi emlékeket elevenített fel a művésznő karácsonyi interjújában.
Forrás: MW archív
Karácsonyi interjú Kállai Borival
- Régen az ünnepek sokkal mélyebbek, meghittebbek és egyszerűbbek voltak a mai modern rohanással szemben.
- A gyerekkori karácsonyi emlékek mindannyiunk emlékezetébe vésődtek, és ez Kállai Borival sincs másképp.
- Nézd meg, milyen emlékeket idézett fel a művésznő!
A modern mai karácsonyokból sokszor kiveszik az a meghittség, amit gyerekként éltünk át. A rohanás, a karácsonyi készülődés és a stressz mindannyiunkat megviselhetnek. Te még emlékszel a gyerekkori karácsonyaidra? Erről a témáról kérdeztük Kállai Bori művésznőt is, és emlékei mindannyiunkat meghatottak.
Az ötvenes évek elején nagyon nehéz anyagi helyzetben volt a családunk, olyannyira, hogy nem telt még karácsonyfára sem – emlékezik vissza a színésznő. – Általában a karácsony úgy zajlott nálunk, hogy édesapánk elvitt bennünket a bátyámmal angyalkákat keresni, eközben pedig édesanyám feldíszítette a fát azokkal a díszekkel, amiket a saját kezével készített. Almát, ezüstre, aranyra festett diót, szaloncukrot aggatott az ágakra, mézeskalácsot sütött rá, sőt még vattát is tett a gallyakra, mintha havas lenne. Amikor hazaértünk, körbeálltuk, gyertyákat gyújtottunk és énekeltük a Pásztorok, pásztorokat és a Mennyből az angyalt. Ebben az emlegetett évben is elmentünk angyalkázni, ám amikor hazaértünk, nem várt minket karácsonyfa. Nagyon-nagyon szomorú este volt az. A nagynéném azonban valahonnan szerzett egy csodaszép fenyőágat, elhozta hozzánk, amit éjszaka a szüleim szépen feldíszítettek, így reggel, amikor felkeltünk mégiscsak megérkezett hozzánk is a Jézuska. Emlékszem, nagyon boldogok voltunk a testvéremmel. Ez az emlék örökre az emlékezetemben marad, pedig mindössze három-négy éves lehettem, amikor történt.
A művésznő kedvenc karácsonyi ajándékához is egy meghitt történet tartozik, ami egy akkoriban nagyon népszerű babáról szól.
Amikor már Debrecenben laktunk, akkor is szűkös anyagi körülmények között éltünk, de édesanyám mindent elkövetett annak érdekében, hogy teljesítse a vágyamat, ami egy szép alvós baba volt, olyan, ami, ha lefektetjük, becsukja a szemét. Akkoriban 7-8 éves lehettem. Anyukám csodával határos módon valahogy összespórolta rá a pénzt és karácsonyra megkaptam ezt a csodás játékot. Elképesztően boldog voltam. Ruhákat varrtam neki, mindenhová magammal vittem. Szívemnek kedves ajándék ez a baba a mai napig – árulta el.
Kállai Bori egész életében nagyon szerette a karácsonyt, így van ez manapság is. Alig várja, hogy ünnepi hangulatot költöztessen az otthonába és a szívébe. A régi családi hagyományokat pedig most is nagy gonddal ápolja és adja át gyermekeinek, unokáinak.
Nagyon szeretem ezt az ünnepet. Nagy gonddal díszítgetem a környezetemet és a lelkemet is, valamint nagy karácsonyfát állítok, csodálatos díszekkel. Nálunk szenteste napján nem közös vacsora, hanem ebéd van. Ezt még gyerekkoromból hozom, ez a hagyományunk. Ahogyan a menü is rendhagyó, ugyanis nálunk nem hal volt 24-én gyerekkoromban, hanem tyúkhúsleves. Anyukám fantasztikusan készítette. A tyúk húsát pedig megsütötte és lilakáposztával tálalta. A mai napig én is ezzel a menüvel várom a családomat ünnepekkor, ahogy tette ezt édesanyám is gyerekkoromban.
Olvasd el további karácsonyi cikkeinket is:
