Ha ezt a „titkos kódot” hallod a repülőn jobb, ha nem kérdezel semmit


A fedélzeten sokkal több minden zajlik, mint amit a sorok között ülve észreveszünk. A személyzetnek pedig megvan a maga titkos „szótára”, amit akkor vetnek be, amikor nem akarják az orrunkra kötni, miről van szó. Egy utazási oldal utánajárt az összes titkos kódnak, amit a légiutas-kísérők használnak. És igen, van olyan is közöttük, ami komoly bajt jelent.

Az egyik legismertebb ilyen jelzés a „300-as kód” vagy az „Angyal”, ami azt jelenti, hogy egy utas meghalt a fedélzeten. Ilyenkor a légiutas-kísérőknek úgy kell kezelniük az esetet, hogy ne keltsenek pánikot, és az utasok lehetőleg ne vegyenek észre semmit. A repülőgépen – ahol bizonyos típusú cipőt nem ajánlatos viselni – használt kódrendszert pontosan erre találták ki: gyors, feszült helyzetekben is biztonságos kommunikációt biztosít.
Nem ez az egyetlen kód, amelyet csak a személyzet használ. A „Squawk 7500” vagy a „Hotel” például gépeltérítést jelent – szerencsére ritkábban hangzik el. A „Sárga kód” egy egészségügyi problémára utal, míg a „Pán Péter” kisebb technikai hibára vagy nem életveszélyes vészhelyzetre utal.
Egy névtelenséget kérő légiutas-kísérő elárulta, hogy a személyzetnek saját szlengje is van. A „Bob” például a „babe on board” rövidítése csinos utast jelent. Ha valakit így neveznek, biztos lehetsz benne, hogy pillanatok alatt körbejár a fedélzeten. A szakember nevetve hozzátette: ha búcsúzáskor azt mondják neked, hogy „cheerio”, könnyen lehet, hogy a személyzet tagjai között van egy titkos rajongód.
A fedélzet kulisszatitkaiba is adott egy kis betekintést: ha valaki felkelti az érdeklődésüket, azt rögtön megbeszélik hátul a konyhában. Általában extra kedvességet, néha apró ajándékot is kap az illető, és igen, megerősítette, hogy a telefonszámokat tényleg szalvétákra írják.
Sherry Martin Peters, aki 26 éve dolgozik a szakmában, azt mondta a Mirrornak: az utasok csak a mosolygós, elegáns oldalukat látják, de a valóság sokkal keményebb. A folyamatos ingázás, fáradtság mellett minden helyzetet profin kell kezelniük.
A személyzet nemcsak a különféle helyzetekre, hanem az utasokra is saját kódszavakat használ. A „Hableány" vagy „Mermaid" (sellő) például azokat az utasokat jelenti, akik szándékosan szétpakolnak több ülésen, hogy mások ne merjenek melléjük ülni. A „VIP" kifejezés hallatán mindenki azt hiszi, hogy valami fontos emberről van szó, aki különleges bánásmódot kap. A repülőkön viszont pont fordítva van: a „VIP" tulajdonképpen „Very Irritating Person", vagyis a „nagyon idegesítő utast" jelenti. Ez az a fajta utas, aki folyamatosan reklamál, civakodik, vagy egyszerűen idegesíti a személyzetet.
Az „ABP" az „Able-Bodied Passenger" rövidítése, vagyis egy ép testű utast jelent, akit vészhelyzetben segítségre kérhet a személyzet. A „Gate Lice” (kapunál tolongók) pedig azokat jelöli, akik a beszállókapunál előretolakodnak és ezzel mindenkit feltartanak.
Ahogy ezeket a kifejezéseket hallgatjuk, egyre világosabb: a repülőn létezik egy külön nyelv, amelyet csak azok értenek, akik nap mint nap a levegőben dolgoznak. És bár elsőre a titkos kód ijesztő lehet, megnyugtató tudni, hogy ezek a rövid jelzések valójában a rendet és az utasok biztonságát szolgálják.
A légiutas-kísérők ezeken kívül is sok titkot fedtek már fel a repülésről, péládul azt, hogy nem kedvességből köszönnek minden utasnak külön a beszállásnál, de az is kiderült már, hogy miért viselnek vörös, de legalábbis nagyon elénk, feltűnő színű rúzst.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.