Vérvízesés borzolja a kedélyeket az Antarktiszon: a jég alatti mélyvörös folyó titka

Egy különleges, ránézésre hátborzongatóan vöröses vízesés kelt izgalmat a Föld egyik legszárazabb és leghidegebb táján, az Antarktiszon. A vérvízesés azonban nem állná meg a helyét egyik horrorfilmben sem, hiszen a jelenség mögött geológia és kémia áll, ráadásul Magyarországon is találkozhatsz vele.

Az olvadó Grönlandhoz hasonlóan a hetedik kontinens is több, mint egy zordan hideg fehér táj. Bár az élet a Déli-sarkvidéken meglehetősen embert próbáló, a régió számos érdekességet rejt, köztük a színéről elhíresült vérvízesést. A Antarktisz keleti részén fekvő Taylor-gleccser alján megjelenő, mélyvörös vízfolyam sokakban kelt olyan benyomást, mintha maga a kontinens vérezne. Természetesen nem emberi vagy állati vér okozza ezt a jelenséget, hanem a vas és sók különleges reakciója.

A gleccser vizét nem egyszerű olvadékvíz adja, hanem egy régi sósvíz-forrásból származó, magas vastartalmú oldat. Amikor ez a szuper­sós víz a jég alól a felszínre bukkan, a benne lévő vas a levegővel érintkezve oxidálódik, vagyis rozsdásodik. Ettől változik meg a színe, és nyeri el ezt a hátborzongató vörös árnyalatot, amely olykor egészen vérszínű. A vöröses barnás színű víz nem egyedi, a világ más pontjain is találkozhatunk vele. Magyarországon is találunk rá példát, persze nem ilyen látványosan. A sokszínű Káli-medencében található természetes Kékkúti-forrás környéke is vöröses színű, aminek oka, hogy a víz ásványianyag-tartalma kioldja a talaj és az alapkőzet vastartalmát, miközben keresztül folyik rajta.

Kutatások és tudományos felfedezések    

Bár a jelenségre már 1911-ben felfigyeltek a felfedezők, a Wikipédia szerint hosszú időnek kellett eltelnie, mire a tudósok elkezdték megfejteni a működését. Kiderült, hogy a Taylor-gleccser alatt rengeteg, évmilliók óta jégbe zárt, sós víz gyűlt össze, amely még a rendkívül alacsony hőmérséklet ellenére is folyékony marad, mivel a só alacsonyabbra csökkenti a víz fagyáspontját.

A kutatások során azonban nem csak erre a kémiai keverékre bukkantak, hanem életre is. Olyan mikrobákat fedeztek fel, amelyek extrém körülmények között, oxigén nélkül is életképesek, ráadásul fel tudják használni a vas- és kénvegyületeket az energiatermelésükhöz. Ez nem csupán az Antarktisz és egyben a Föld egyik legfurcsább bioszférája. A vizsgálatok segíthetnek közelebb kerülni a Földön kívüli élet megértéséhez, például a Jupiter vagy a Szaturnusz jeges holdjain található hasonló környezetekben.