Csodás dologra bukkantak az Antarktisz jégpáncélja alatt: mindenkit megdöbbentett
2025.03.26.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA Déli-sark több kilométer vastag jégtakarója látszólag teljesen sík. Azonban az Antarktisz jege alatt bámulatos folyók és felszínformák rejtőznek, melyekre komoly hatással lehet a globális felmelegedés.
Régóta foglalkoztatja a tudomány embereit, hogy mit rejthet az Antarktiszt borító jégpajzs. A közelmúltban lenyűgöző hegyeket, völgyeket, folyókat fedeztek fel. Hogyan hathat a klímaváltozás erre az ismeretlen világra?
Forrás: Shutterstock
A Déli-sark jégtakarójának titkai
Azt már eddig is sejtettük, hogy a legdélebbi kontinens felszíne jóval változatosabb a sík jégnél, elég csak a működő Mount Erebus vulkánra gondolni. Egy 20 éven át tartó kutatás eredménye bebizonyította, hogy az Antarktisz jégpajzsa változatos felszínformákat rejt, hegyekkel, völgyekkel, síkságokkal, valamint szubglaciális folyókkal és tavakkal.
Úgy zajlottak a kutatások, hogy repülőkkel szelték át a kontinenst, melyekre jégen áthatoló radarokat szereltek, amik a gravitáció és mágnesesség révén mérte a jégréteg alatti felszínt.
Folyhat felfelé egy folyó? Az Antarktiszon igen!
Az Antarktiszon a jég vastagsága átlagosan 2000-2200 m, legnagyobb vastagsága pedig a 4775 métert is eléri. Ez az irdatlan jégtömeg évmilliók alatt alakult ki, és magától értetődő módon hatással van az alatta lévő talajra. Többek között szerepe van a felszínformák kialakításában, de a folyók, tavak létrejöttéhez is hozzájárul, ugyanis a súrlódás következtében megolvad a jég alja.
A jégtakaró szorítása speciális fizikai és biológia környezetet teremt, így lehetséges olyan anomália, hogy egy folyó felfelé folyjon.
A gleccserek alatt húzódik a legtöbb ilyen szubglaciális folyó, azonban nem a Dunáéhoz hasonló méretű folyamokat, hanem szolidabb víztömegeket kell elképzelni. Ezen felül komótosan felöltődő tavak nyomaira is bukkantak a tudósok. A jégpáncél olvadását tovább gyorsítja a vulkánokból származó geotermikus hő.
Szubglaciális folyók és a tengerszint emelkedése
Ezek a jég alatti folyók fontos szerepet játszanak a jégtakaró olvadásában, valamint a tengerszint emelkedésébe, ugyanis nagy nyomással ömlenek a tengerbe, ami csak tovább fokozza az olvadást. Ez megmagyarázza, hogy bizonyos jéghegyek aljánál miért jöttek létre az ún. „forró pontok”, amik miatt fokozódik a sarki jég olvadása.
Amikor az édesvíz találkozik a sós tengervízzel, felfelé áramló vízesést hoz létre és a felszínre hozza a melegebb tengervizet, ami gyorsítja az olvadást.
Ezek a bámulatos folyók a klímaváltozás hatására csak még jobban fokozhatják az Antarktisz jégpáncéljának olvadását, valamint a gleccserek mozgásának sebességét. Például a Totten-gleccser áramlási sebessége akár 30%-kal is gyorsabb lehet 2100-ra.
A folyók felfedezése azért is fontos, mert az eddigi modellek nem vették számításba szerepüket a jégpáncél olvadásában, így azok jelentősen alulbecsülték a tengerszint emelkedését.
