2026.01.24.
Az egyik legintimebb gesztus története évmilliókra vezethető vissza. A csók olyannyira természetessé vált napjainkra, hogy talán bele sem gondolunk, mi volt az eredeti funkciója. Most lerántjuk a leplet – ennek tudatában csókold meg a párod ezek után, ha mered!
Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem szakemberei azt kutatták, hogy mikor csattanhatott el az első csók. Ugyanis a főemlősök is csókolóznak, ezt a szokást pedig minden bizonnyal egy közös őstől örökölték. Kutatásaik rávilágítottak: az első csókra 21,5–16,9 millió évvel ezelőtt kerülhetett sor.
Forrás: Shutterstock
A csók ősi gesztus, de teljesen más funkciója volt, mint ma
- Hogyan alakult ki a csókolózás, és mikor csattant el először?
- Mi köze Mezopotámiának a csókhoz?
- Hogyan befolyásolja a csókolózási szokásokat az éghajlat és a földrajzi elhelyezkedés?
Nem a romantika hívta életre a világ első csókját
A madarak és egyes emlősök előrágott ételt adtak utódaiknak – ez a bizarr, egyesek szerint undorító gyakorlat, azaz az ajkak érintkezése bizalmat teremtett és szoros kötődést alakított ki. Más elméletek szerint egyes állatok tisztálkodási céllal vagy betegségek ellenőrzése céljából alkalmazták, sőt, még az ősemberek is „nyalogatták” egymás ajkait, hogy eltávolítsák a parazitákat.
Vagyis a csók lehetséges funkciója a túléléshez, a bizalom kiépítéséhez és a betegség-ellenőrzéshez kötődik az antropológusok szerint.
Mi köze a csóknak Mezopotámiához?
A Scientific American cikke említi a legrégebbi, csókra vonatkozó szöveges utalásokat, mely i. e. 2500-ból, Mezopotámiából maradtak ránk: a kor embere tégla- és agyagtáblákon, hétköznapi szituációk ábrázolásával örökítette meg az ajkak érintésének gesztusát. Ekkortól kezdett a csók emberi érzelmek kifejezésének közvetítőjévé válni, igaz, még gyerekcipőben járt a dolog.
A csók biológiai és pszichológiai funkció a modern korban
Ma a csók sokkal többet jelent, mint egyszerű romantikus gesztus: erősíti az immunrendszert, oxitocint szabadít fel, segít a kötődés kialakításában, nem mellesleg remek „eszköze” a szexuális vágy felkorbácsolásának.
A csókolózás függ az éghajlattól?!
Érdekes, hogy a sarkkör környékén élők inuitok előszeretettel csókolóznak, aminek oka, hogy az emberek különösen szeretik az érintést a nagy hidegben, az orcák és az ajkak vonzereje pedig ilyenkor jócskán megnő. Szemben a meleg éghajlaton élőkkel, akik igyekeznek minél kevesebbet puszilkodni, így kerülve a „lángra lobbanást". Egyébként – éghajlattól függetlenül – napi 3-4 alkalommal kellene csókolózni ahhoz, hogy párkapcsolatunk kiegyensúlyozottan működhessen.
Tudtad?
- Az emberiség jelentős része egyáltalán nem csókolózik, sőt, kifejezetten taszítónak találja ezt a szokást. Leginkább a gyűjtögető életmódot folytató kommunákra igaz ez.
- A 19. század vége felé, amikor a dél-afrikai törzsek először láttak csókolózó európaiakat, az első, ösztönös reakciójuk az undor volt.
- A rómaiak különösen nagy rajongói voltak ennek a gesztusnak.
Szívesen olvasnál több történelmi vonatkozású érdekességet? Csak kattints!
